Meddig még, Istenem? – A szenvedés átformáló ereje – 2. nap

Mi jót tartogatnak a megpróbáltatások?

Újra és újra felmerülhet a kérdés: „Miért tart olyan sokáig Istennek, amíg válaszol az imáinkra?” Előterjesztjük kérésünket vagy kérdésünket hétfőn, és lehet, hogy Isten csak jövő héten vagy jövő hónapban válaszol. Vagy még később.

Ez a várakozás próbára teszi a hitünket. Ha Isten úgy dönt, hogy várakoztat a válasszal vagy szükségeink betöltésével, vajon készek vagyunk-e továbbra is bízni benne, szilárdan hinni mindenható uralmában, és várni rá, bármennyire zordnak tűnik is a helyzetünk? Isten válasza a gyötrő kérdéseinkre és a gondolatainkat lefoglaló bonyolult problémákra ez: „Lehet, hogy nem válaszolok azonnal, de azért kérdezd csak meg nyugodtan, hogy miért, és várj rám.” Semmilyen más Istentől való módszer nincs arra, hogy a türelem gyümölcse megteremjen életünkben. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy érettebbé váljunk, és legfontosabb előfeltétele annak, hogy megkapjuk mindazt, amit Isten megígért.

Ne feledd, Isten mindenben egy általa rendelt folyamat és isteni rend szerint dolgozik itt e földön. Erőt kérünk, és Isten nehéz helyzeteket küld, melyekben megerősödhetünk. Bölcsességért imádkozunk, és Isten problémákat küld, melyek rákényszerítenek, hogy megoldáson törjük a fejünket, és így szerezzünk bölcsességet. Jólétet kérünk, és Isten erőt ad a munkához és bölcsességet hasznos dolgok feltalálásához. Isteni kegyet kérünk, és Isten felelősséget bíz ránk.

Ezért, ha most zavarban vagy, és már épp feladnád, ha azon tűnődsz, mi folyik itt, mi ez a zűrzavar és káosz az életedben, akkor kérdezd meg Istent: „Miért?” Könnyen lehet, hogy azt válaszolja: „Mert célom van ezzel.” Talán épp a jellemed alapjait építi. Talán ez készít fel arra, hogy sikert érj el, és elnyerd az áldásokat, melyeket Isten készül adni az életedbe. Talán ez bevezetés ahhoz az áldáshoz, amely majd kiárad rád. Istennek meg kell tanítania, hogyan bízz benne most, amikor a pusztában vagy, és megtudd, hogy a segítség nem emberektől jön, hanem az Úrtól.

„Istenem, lehetséges, hogy isteni indítéka, isteni oka van a létezésemnek? Rendeltetésem van, célom van, valami nagyra hívsz az életben? Valamire, amit még senki más nem tett, amit senki más nem tud elvégezni, csak én? Valami olyan, ami épp az én személyiségemhez illik, ami összefügg azzal, amit átéltem, vagy ami a múltammal kapcsolatos, ami annyira kötődik a szükségeimhez, kudarcaimhoz és gyengeségeimhez, hogy senki más nem tudja pontosan úgy elvégezni, ahogy te akarod, csak én?” Isten erre így válaszol. „Pontosan!”

A siker nagy százalékban abból származik, hogy a nehézségek kenyerét esszük és a megpróbáltatások keserű vizét isszuk. A megpróbáltatás munkálja ki a türelmet és az állhatatosságot.

„Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.” (Jakab 1:2–4).

Szeretnéd, hogy együtt imádkozzunk veled kitartásért és válaszokért?

Mi jó származhat a várakozásból, a nehézségekből? Kitartás, megbízhatóság, erős jellem. Ezekért érdemes kiállni a próbát, hiszen amit megtanulunk ez idő alatt, az egy életen át velünk marad és áldássá tesz bennünket.

A következő nap arról olvashatunk, hogy meddig tarthat mindez. Tarts velünk holnap is!

Szeretettel:

a UCB Hungary Alapítvány csapata