Gyakori kétségeink (2) – Valóban csak egyetlen út vezet Istenhez?

Az emberek az idők során mindig is tettek magukra vonatkozóan merész kijelentéseket. „Én vagyok a legnagyobb!” – állította magáról Muhammad Ali. „Én vagyok a legjobb!” – jelentette ki Michael Jordan. De tudod-e, melyik a valaha volt legmerészebb „vagyok” kijelentés? Jézus ezt állította magáról: „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam” (János 14:6).

Még hogy az út? Nem pedig egy út?

Mindannyian hallottuk már a mondást, miszerint sokféle út vezet Istenhez. Mindenkinek megvan hozzá a joga, hogy abban higgyen, amiben szeretne. Valamennyi vallást egyformán tisztelet illet meg, ez azonban nem azt jelenti, hogy mindegyik egyformán igaz lenne. Ha mind ugyanazt az Istent imádnánk, ha csupán csak más-más úton közelítenénk meg ugyanazt az Istent, akkor az az Isten vagy hazug lenne, vagy skizofrén.

A kereszténység azt tanítja, hogy csak egy Isten van. A buddhizmus azt tanítja, hogy nincs Isten. A hinduizmus tanítása szerint több ezer (vagy akár több millió) isten van.

A buddhizmus azt állítja, hogy halálunk után reinkarnálódunk, és egy másik életet élünk majd a földön. A kereszténység azt állítja, hogy csak egy életed van, de Isten arra hív, hogy tovább élj vele örökké a mennyben.

A New Age-es hitrendszerek azt mondják, hogy nincs személyes Isten, és hogy minden létező dolog összekapcsolódik egy univerzális, nagy egésszé. Annak érdekében, hogy részünk lehessen ebben az átalakulásban, egy magasabb tudatállapot elérésére kell törekednünk. A kereszténység azt mondja, hogy létezik egy személyes Isten, aki szeret bennünket, és elküldte a Fiát, hogy önmagát áldozza fel értünk. Ő az, aki az átalakító munkát elvégzi bennünk.

Úgy hangzik ez, mintha alapvetően minden vallás ugyanazt mondaná? Hogyan is taníthatna ennyiféle egymásnak ellentmondó dolgot ugyanaz az Isten?

Úgy gondolom, nem az a jó kérdés, hogy „Miért csak egy út van?”, hanem hogy Isten egyáltalán „Miért adott bármiféle utat az embereknek?”

A válasz a számunkra felfoghatatlan szeretetében rejlik.

„Isten pedig a hozzánk való szeretetét abban mutatta meg, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.” (Róma 5:8 NIV)

Jézus azért halt meg értünk, mert ez volt az egyetlen járható út. Az volt a megmenekülésünk egyetlen módja, hogy Jézus felment a keresztre, hogy elvegye a bűneinket, és helyettünk vállalja a halált. Ez pedig rávilágít a kereszténység és a többi vallás közötti legnagyobb különbségre. A világvallások beható tanulmányozói rámutattak, hogy egy kivételével az összes vallás az ELVÉGZENDŐ dolgokról szól.

Más világvallások azon alapulnak, hogy az ember tesz valamit azért, hogy valamiképp kiérdemelje Isten jóindulatát. Talán zarándokútra kell menned, adakoznod kell a szegények javára, jó cselekedeteket kell végrehajtanod vagy a megfelelő szavakat kell kántálnod, esetleg egy tibeti imamalmot kell pörgetned ahhoz, hogy reinkarnációk során keresztülmenve javíts a karmádon. Arról szól az egész, hogy mit kell majd elvégezned érte.

Ezzel szemben a kereszténység az egyetlen vallás, amelynek a középpontjában a már ELVÉGZETT dolgok állnak. Isten lehajol hozzánk, és felajánlja nekünk meg nem érdemelt jóindulatát – nem az a lényeg, amit mi teszünk Istenért, hanem az, amit ő tett értünk (ld. Róma 5:8–11).

Ezt nevezik kegyelemnek.

 

Nem könnyű kérdés, és talán épp ezért fontos, hogy ne közhelyekből, hallomásokból, hanem Isten időtálló és megbízható Igéje alapján keressük rá a választ.

Ha szeretnél megerősödni vagy másoknak segíteni a hit nehéz kérdéseiben,
akkor szeretettel ajánljuk ingyenes 32 oldalas kiadványunkat:

A kérdező hit ereje – A kétségektől az Istenben való bizalomig

 

Várunk szeretettel:

a UCB Hungary Alapítvány csapata