(Nem) biztos?! – 3 kérdés, amit TE is feltennél – 3. nap

Gyakori kétségeink (3) – Miért higgyünk Jézusban, amikor képmutatók a követői?

Megdöbbentettek, megbántottak, felültettek vagy kiábrándítottak Jézus követői, akik a legkevésbé sem hasonlítanak rá?

• Egy főnök arról beszél, hogy számára „Jézus az első”, de tiszteletlenül bánik az alkalmazottaival.
• Egy apa megszégyeníti a lányát a kihívó öltözéke miatt, ő maga azonban pornót néz éjszakánként, amikor már alszik a család.
• Egy főiskolás lány egész héten igeverseket posztol az Instagramra, a hétvégéket viszont keményen végigbulizza.

Ha ez téged is felháborít, nem vagy egyedül, Jézus meg tud érteni.

Ha megnézed az evangéliumokat, azt veheted észre, hogy soha senkiről nem beszélt olyan keményen Jézus, mint azokról, akiket „képmutatóknak” nevezett. Ő korlátlan irgalommal fordul a bocsánatra szoruló bűnösök felé, de semmi toleranciát nem mutat a képmutatással szemben.

De vajon miért szúrja el a dolgokat sok keresztény? Nézzünk meg három lehetséges okot!

1. Talán valójában nem is keresztények

Nem mindenki igazán keresztény, aki annak vallja magát.

• A gyülekezetbe járástól nem leszel keresztény. Jézus követésétől igen.
• Attól sem, ha bibliatanulmányozó csoportba jársz. Jézus követésétől igen.
• Attól sem, hogy hiszel Istenben. Jézus követésétől igen.

2. Talán még csak „kiskorú” keresztények

Néhányan azok közül, akik félreérthetően mutatják be Jézust, valóban keresztények, de még csak friss hívők vagy a lelki fejlődésük elején járnak. Azaz éretlenek és nem tanulták még meg, hogy miként cselekedjenek helyesen. Hiszen miközben a megváltás egyszeri esemény, az átformálódás egész életen át tartó folyamat. Minden keresztény máshol tart éppen a hit útján.

3. Tökéletlen, alakulóban lévő keresztények

Valójában mindannyian tökéletlen, alakulóban lévő keresztények vagyunk. Mindennap képesek vagyunk rossz döntéseket hozni és rossz dolgokat mondani, akkor is, ha ott van az életünkben Jézus. Mindez azt jelenti, hogy sajnos biztosan fogunk egymásnak csalódást okozni.

Azt kérded, mit kezdjünk a csalódással? Sokévnyi személyes tapasztalat birtokában ezt szoktam mondani magamnak, valahányszor megbánt valaki, aki Isten követőjének állítja magát:

Csalódtam valakiben.

Nem a gyülekezetben csalódtam.

Nem Istenben csalódtam.

Csak egy nagy zsák por okozott nekem csalódást.

Valaki, aki ugyanolyan, mint én.

Sokan hagynak fel a gyülekezetbe járással, miután egy képmutató keresztény megbántotta őket, holott ez inkább érzelmi válasz, mint logikus döntés. Ha például éttermekről van szó, biztos nem így döntünk. Képzeld csak el, hogy rossz ételt kapsz, mire ezt mondod: „Na, akkor ennyi volt. Soha többé nem eszem! Soha többé nem megyek semmilyen étterembe!” Ennek semmi értelme. Nem ítélheted el az összes éttermet egyetlen étterem alapján. Ahogyan az sem helyes, hogy egyetlen rossz gyülekezeti élmény miatt minden közösségről lemondasz, vagy néhány hívő hibája miatt Istent utasítod el – különösen akkor, ha az illetők nem is igazán keresztények.

Nem kisebbítem annak a súlyát, ami történt veled. Az emberek kegyetlenek tudnak lenni, a fájdalom meg szinte elviselhetetlen. Egy ponton azonban rájössz, hogy előbb vagy utóbb a saját érdekedben le kell ráznod magadról a történteket.

Hadd kérdezzek valamit: nem lehetséges, hogy emberekbe vetetted a hited, miközben Jézusba kellett volna?

Szeretnélek bátorítani, hogy Jézusra nézz inkább, mert ő sohasem fog csalódást okozni. Az emberek igen, de Jézus soha. Nézd meg, hogyan élt és szeretett! Nézd meg, hogyan szállt szembe a képmutatással! Nézd meg, hogyan vonzotta magához azokat, akiket taszított a vallás! Nézd meg, hogyan keresték a társaságát a bűnösök és a megtört szívűek, mert ő is kereste az övékét!

Jézusra nézz, azt pedig rázd le magadról, amit az emberek tettek veled!

Végtére is, mindegyikük por csupán.

 

A csalódásokat nem könnyű lerázni magunkról. Néha mélyebbre mennek, mint elsőre gondolnánk. És néha nem is egyszerű eldönteni, hogyan lehet úgy továbblépni, hogy közben a szívünk is gyógyuljon.

Ha ma is hordozol ilyen sebeket, és szeretnéd, hogy imádkozzunk érted, szívesen segítünk neked:

 

Várunk szeretettel:

a UCB Hungary Alapítvány csapata