RESTART – Tervezz, célozz, váltsd valóra! – +1 nap

RESTART – Tervezz, célozz, váltsd valóra! - +1 nap

Két lépés között élni

„Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt…” (Zsoltárok 118:24)

A legtöbben „célállomás-betegségben” szenvedünk. Ez a beépített veszély ott rejlik minden célkitűzésben: azt hisszük, csak akkor leszünk boldogok, ha elérjük az adott célt. Azt mondjuk magunknak: „Ha majd lediplomázom… ha megházasodom… ha gyermekeim lesznek… ha majd lesz saját otthonom…” és így tovább, egyre csak halogatjuk életünket.

Céljaink felé haladva olyan gyakran elfeledkezünk arról, hogy életünk egyik legfőbb célja: érettebbé válni és növekedni. Maga az utazás fontos folyamat. Istennek számít, hogy mivé válunk, miközben az utunkat járjuk. Ő az utat használja, hogy hitre tanítson, formálja a jellemünket, és felkészítsen a ránk váró nagyobb kihívásokra. Ne hidd, hogy nem haladtál semennyit, csak azért mert még nem tartasz ott, ahol lenni szeretnél! Valami most is történik. Hited növekszik, jellemed fejlődik, kétségeiddel szembenézel és legyőzöd azokat, Istennel való kapcsolatod pedig elmélyül.

Egy egyetemi professzor elmondja, hogy meghívták, mondjon beszédet egy katonai bázison. A repülőtéren egy Ralph nevű katonával kellett találkoznia. Miután bemutatkoztak egymásnak, elindultak a csomagokért. Ahogy elhaladtak a várakozó emberek mellett, Ralph folyton eltűnt egy-egy pillanatra, egyszer, hogy segítsen egy idősebb hölgynek, aki elejtette bőröndjét úgy, hogy az kinyílt; egyszer, hogy felemeljen két kisgyermeket, hogy azok láthassák a Mikulást; aztán ismét, hogy útba igazítson valakit, aki eltévedt. Minden alkalommal széles mosollyal az arcán tért vissza. „Hol tanult meg így élni?” – kérdezte tőle a professzor. „Ó – mondta Ralph –, a háborúban, azt hiszem.” Aztán elmondta a professzornak, hogy amikor utoljára bevetésen volt, az volt a feladata, hogy aknákat derítsen fel, és látta, ahogy a barátai felrobbannak, egyik a másik után. „Akkor tanultam meg két lépés között élni” – mondta. Sohasem tudhattam, hogy a következő lépésem nem az utolsó lesz-e, ezért megtanultam, hogy mindent, amit csak tudok, hozzak ki abból a pillanatból, amíg felemelem a lábam, majd újra leteszem. Minden lépés, amit megtettem, egy egész új világ volt, és azt hiszem, azóta mindig így élek.”

Ha úgy véled, hogy „majd egyszer” eljön a legszebb napod, akkor nem adsz bele eleget a mába, nem használod ki eléggé. Ha túlságosan a célra összpontosítasz, elmulasztod azt, ami útközben történik, pedig az is fontos. Ne hagyd ki a ma örömét!

Jézusnak céltudatos szíve volt. Egyetlen mondatban össze tudta foglalni életét: „az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet” (Lukács 19:10). Annyira a céljára összpontosított, hogy tudta, mikor kell azt mondania: „Nem jött még el az én órám” (János 2:4), és mikor azt: „Elvégeztetett!” (János 19:30). Céltudatossága mégsem tette ellenszenvessé. A gyermekek rajongtak érte. Egész napját betegek tömegei között töltötte, mégsem kopott ki belőle az együttérzés. Észrevette a mezei virágok szépségét, örömet talált az imádságban, és lehetőséget látott a problémákban. Téged pedig arra hív, hogy lépj a nyomdokaiba.

Imádság

Uram, adj nekem céltudatos szívet, bölcsességet a tervezésben, és kitartást, hogy célba érjek! De kérlek, segíts, hogy ne veszítsem szem elől azt, ami útközben történik! Köszönöm, hogy te útközben is velem vagy, és minden tapasztalatot felhasználsz, hogy érettebbé formálj, és erősítsd a hitem. Szeretnék jelen lenni! Segíts, hogy észrevegyem a vadvirágokat a réten és a madarakat az égen, amelyek gondviselésedre emlékeztetnek. Hogy átvegyem azokat a jó ajándékokat, amelyeket nekem készítettél a mindennapokban, és megéljem azokat a jócselekedeteket, melyeket nekem szántál. Taníts meg két lépés között élni, örülni a mának, és megragadni a lehetőségeket, amelyeket egy-egy új reggel hoz magával! Követlek, Jézus, egészen a célig: lépésenként és két lépés között is. Ámen.

Isten nemcsak a célt használja, hanem az utat is.
Miközben haladsz, formál, tanít, erősít. És minden lépés számít.
Köszönjük, hogy velünk tartottál a RESTART sorozatban – imádkozunk, hogy új lendülettel, tiszta iránnyal és reménnyel menj tovább. 🙏

Áldott napokat kívánunk szeretettel:

a UCB Hungary Alapítvány csapata