Felfoghatatlan békesség 9. nap
Egyszerre csak egy nap – Ma fogok élni…

Amikor a problémák egymást érő hullámai összecsapnak a fejed felett, és nem hagynak aludni éjjel, amikor szorongva ébredsz és szorongva fekszel, amikor a tegnap batyuit a mában is cipeled, de még a holnap terhét is a nyakadba veszed, és úgy érzed, már nem bírod tovább, akkor jusson eszedbe, amit Jézus mondott: „elég minden napnak a maga baja” (Máté 6:34).
Az életet csak a jelenben lehet élni. Nincs más a kezedben csak ez a pillanat. Mit kezdesz vele? Haragra fecséreled? Valószínűségszámítással töltöd? Önsajnálatba és bánatba fojtod? A legrosszabb forgatókönyvekkel írod tele? Ne engedd, hogy a múlt sérelmei vagy a jövő aggodalmai ellopják tőled a jelent, mert ezzel együtt a nyugalmad is elvész!
Nyugtalanul élünk, mert hol a múltba révedünk, hol a jövőbe. Azt állítjuk, rábízzuk terheinket Istenre, mégis cipeljük őket tovább. A ma terhét még elbírnánk, de a tegnap és a holnap terhét is ma akarjuk hordozni. A tegnapi vitákon rágódunk, és már most meg akarjuk oldani a holnap problémáit. 48 órát próbálunk belesűríteni egyetlen napba, pedig egy nap csak 24 órából áll. Hol marad ebben az eszeveszett erőlködésben a hitünk, az Isten iránti bizalmunk? Ő nem ilyen életet szánt nekünk!
Amikor az izráeliták a pusztában bolyongtak, mennyei eledelt kaptak az Úrtól: a mannát. A dérhez hasonlított, és olyan édes volt, mint a mézeskalács. A reggeli harmattal együtt jelent meg, és gyorsan be kellett gyűjteni, délre ugyanis ez a különös, szemcsés, fehér anyag megolvadt, és eltűnt. Azonban mindig csak az aznapi adagot gyűjthették össze, ha valaki mégis hagyott belőle másnapra, az megromlott. Így tanítgatta Isten az Ő népét arra, hogy naponta bízzanak Benne. Üzenet ez neked és nekem is. „Elég neked az én kegyelmem…” (2Korinthus 12:9) – mondja az Úr. Máshol azt olvassuk: „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul…” (Jeremiás siralmai 3:22–23).
Az Úr mindig megadja neked az aznapra szükséges kegyelmet, miért akarnál a tegnapi maradékból élni, vagy a mai adagot már a holnap gondjaira elhasználni?
Ma reggel megújult Isten irgalma az életed felett.
Ma elég neked az Ő kegyelme.
Ma élj vele!
Csodálatos dolog elengedni múltat meg jövőt, és csak jelen lenni. A jelenben sírni és nevetni, harcolni és megpihenni. Itt és most támaszkodni az Úrra, és felismerni, hogy Ő jelen van. Mindig a mai napon van közel hozzád.
Ezért hát mondd azt Max Lucadóval együtt te is:
„Ma, ma fogok élni.
A tegnap elmúlt már, régi.
A holnap pedig még sehol sincs.
Marad a mai nap, a mai kincs.
Tehát ma, ma fogok élni.
Éljem meg újra a tegnapot? Nem!
De majd tanulok belőle, lelkesen.
És bocsánatot kérek érte.
Ami jó volt, örvendek felette.
De nem fogom újraélni.
A tegnap napja már lealkonyult.
A holnapi napfelkelte még fel sem gyúlt.
Hát aggódjak a jövőmért? Mit érnék vele?
Egy lyukas garast nem adnék érte.
A holnapért csak holnap tehetek bármit.
Ezért ma, ma fogok élni.
A ma kihívásait mai erővel küzdöm le.
A mai nap táncához szóljon mai zene.
A ma lehetőségét mai reménnyel töltöm be.
Ma.”9
Rendeld meg a Felfoghatatlan békesség című kiadványunkat itt: maiige.hu/talaljbekere
Források: www.maiige.hu/konyvespolc
