Ezékiel 14:1-16:52

A bálványimádók nem kaphatnak kijelentést

14 Egyszer eljöttek hozzám Izráel vénei közül néhányan, és leültek előttem.

² Akkor így szólt hozzám az Úr igéje:

³ Emberfia! Ezek az emberek szívükbe fogadták bálványaikat, és azon jár az eszük, ami bűnbe viszi őket. Engedjem, hogy ezek kérdezgessenek engem?

⁴ Ezért beszélj velük, és ezt mondd nekik: Így szól az én Uram, az Úr: Ha valaki Izráel házából úgy megy a prófétához, hogy a szívébe fogadja bálványait, és azon jár az esze, ami bűnbe viszi őt, annak én, az Úr, fogok válaszolni a sok bálvány miatt.

⁵ Mert megragadom Izráel házának a szívét, mindazokét, akik elidegenedtek tőlem bálványaik kedvéért.

⁶ Ezért mondd Izráel házának: Így szól az én Uram, az Úr: Térjetek meg, forduljatok el bálványaitoktól, rá se nézzetek utálatos dolgaitokra!

⁷ Mert ha valaki Izráel házából és az Izráelben lakó jövevények közül elidegenedik tőlem, szívébe fogadja a bálványokat, azon jár az esze, ami őt bűnbe viszi, és úgy megy a prófétához azért, hogy megkérdezzen engem, annak én, az Úr, fogok válaszolni.

⁸ Szembefordulok az ilyen emberrel, intő példává teszem, és kiirtom népem közül. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.

⁹ Ha azt a prófétát rászedik, és kijelentést ad, én, az Úr, hagyom, hogy rászedjék azt a prófétát, de majd kinyújtom a kezem ellene, és kipusztítom népemből, Izráelből.

¹⁰ A próféta éppen olyan bűnös, mint aki megkérdezte. Bűnhődni fognak bűnükért,

¹¹ hogy többé ne tévelyedjék el tőlem Izráel háza, és ne tegyék magukat tisztátalanná semmiféle vétkükkel. Akkor majd az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek - így szól az én Uram, az Úr.

Jeruzsálem nem kerülheti el az ítéletet

¹² Majd így szólt hozzám az Úr igéje:

¹³ Emberfia! Ha egy ország vétkezik ellenem, hűtlenséget követ el, én pedig kinyújtom a kezemet ellene, eltöröm a kenyér botját, és éhínséget bocsátok rá, hogy kiirtsak belőle embert és állatot,

¹⁴ akkor még ha ott volna is ez a három férfi, Nóé, Dániel és Jób, ők is csak magukat menthetnék meg igazságukkal - így szól az én Uram, az Úr.

¹⁵ Ha állatokat bocsátok az országra, hogy néptelenné tegyék, és az pusztává legyen, ahol senki sem jár a vadállatok miatt,

¹⁶ és ott volna az a három férfi, életemre mondom - így szól az én Uram, az Úr -, hogy sem fiaikat, sem leányaikat nem menthetnék meg, csak magukat menthetnék meg, az ország pedig pusztává lenne!

¹⁷ Vagy ha fegyvert hozok arra az országra, és azt mondom, hogy fegyver járja végig az országot, mert ki akarok belőle irtani embert és állatot,

¹⁸ és az a három férfi ott volna, életemre mondom - így szól az én Uram, az Úr -, hogy sem fiaikat, sem leányaikat nem menthetnék meg, hanem csak magukat menthetnék meg!

¹⁹ Vagy ha dögvészt bocsátok arra az országra, és vérbe borítom haragomban, hogy kiirtsak belőle embert és állatot,

²⁰ és ott volna Nóé, Dániel és Jób: életemre mondom - így szól az én Uram, az Úr -, sem a fiukat, sem a lányukat nem menthetnék meg, csak magukat menthetnék meg igazságukkal.

²¹ De így szól az én Uram, az Úr: Ha rábocsátom is Jeruzsálemre ezt a négy veszedelmes ítéletet, a fegyvert, az éhínséget, a vadállatokat és a dögvészt, hogy kiirtsak belőle embert és állatot,

²² mégis marad ott, aki megmenekül: fiúk és leányok, akik kijutnak onnan. Ők majd eljönnek hozzátok, és ti meglátjátok életüket és tetteiket, és vigasztalást találtok a veszedelem ellenére, amelyet Jeruzsálemre hoztam, mindazok ellenére, amiket ráhoztam.

²³ Megvigasztalnak benneteket, amikor látjátok életüket és tetteiket. Akkor majd megtudjátok, hogy nem hiába tettem mindazt, amit tettem vele - így szól az én Uram, az Úr.

A haszontalan szőlőtőke példázata

15 Így szólt hozzám az Úr igéje:

² Emberfia! Mennyivel különb a szőlőtőke fája a többi fánál, és a szőlővessző, ha az erdő fái közé kerül?

³ Fölhasználják-e a fáját, hogy valamit készítsenek belőle? Használják-e cöveknek, hogy mindenfélét akasszanak rá?

⁴ Inkább tűzbe dobják, hogy az megeméssze. És ha a két végét megemésztette a tűz, ha már a közepe is parázslik, alkalmas-e még valamire?

⁵ Hiszen, amíg ép volt, addig sem készült belőle semmi. Hát ha a tűz emészti és parázslik, készülhet-e belőle valami?

⁶ Ezért így szól az én Uram, az Úr: Ahogy az erdő fái közé került szőlőtőke fáját tűzbe dobom, hogy az megeméssze, úgy dobom oda Jeruzsálem lakosait.

⁷ Ellenük fordítom arcomat. Tűzből kerültek ki, tűz emészti meg őket. Majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, amikor ellenük fordítom arcomat.

⁸ Pusztává teszem az országot, mivel hűtlenekké váltak - így szól az én Uram, az Úr.

Példázat a hűtlen Jeruzsálemről

16 Így szólt hozzám az Úr igéje:

² Emberfia! Ismertesd meg Jeruzsálemmel, hogy milyen utálatosak a dolgai!

³ Ezt mondd: Így szól az én Uram, az Úr, Jeruzsálemhez: Kánaán földjéről származol, ott születtél; apád emóri, anyád pedig hettita.

⁴ Ilyen volt a születésed: Amikor megszülettél, nem kötötték el a köldökzsinórodat, nem mostak tisztára vízzel, nem dörzsöltek le sóval, pólyába sem tettek.

⁵ Senki sem szánakozott rajtad, semmit sem tettek meg veled ezekből, nem könyörültek rajtad. Kidobtak a mezőre, mert utáltak, amikor megszülettél.

⁶ De én elmentem melletted, és megláttam, hogy véredben fetrengsz. Azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben! Igen, azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben!

⁷ Nagyra növeltelek, mint a mező füvét. Nagyra nőttél, fölserdültél, melled kitelt, szőröd kinőtt, de teljesen mezítelen voltál.

⁸ Elmentem melletted, és láttam, hogy már a szerelem korában vagy. Ezért rád terítettem ruhám szárnyát, és betakartam mezítelen testedet. Megesküdtem neked, és szövetségre léptem veled - így szól az én Uram, az Úr -, és az enyém lettél.

⁹ Megfürdettelek vízben, lemostam rólad a vért, és bekentelek olajjal.

¹⁰ Tarka ruhába öltöztettelek, és delfinbőr sarut húztam a lábadra; gyolcsba takartalak, selymet terítettem rád.

¹¹ Földíszítettelek ékszerekkel, karpereceket tettem a kezeidre és a nyakadra láncot.

¹² Orrodba orrperecet tettem, füleidbe fülbevalót, a fejedre pedig ékes koronát.

¹³ Földíszítetted magad arannyal, ezüsttel; gyolcsba, selyembe és tarka ruhába öltöztél; ételed finomliszt, méz és olaj volt. Igen-igen megszépültél, sőt még a királyságot is elérted.

¹⁴ Szépségednek híre ment a népek között, mert tökéletessé tették azok az ékszerek, amelyeket rád raktam - így szól az én Uram, az Úr.

¹⁵ De elbizakodtál szépséged miatt, és hírhedt parázna lettél. Elárasztottad paráznaságoddal, aki csak elment melletted, és az övé lettél.

¹⁶ Fogtad a ruháidat, csináltál tarka sátrakat a halmokon, és ott paráználkodtál. Ilyen még nem volt, és nem is lesz!

¹⁷ Fogtad arany és ezüst ékszereidet, amelyeket én adtam neked, férfiszobrokat készítettél, és azokkal paráználkodtál.

¹⁸ Fogtad tarka ruháidat, és rájuk terítetted, a nekem járó olajat és illatszert pedig eléjük tetted.

¹⁹ Az ételt, amelyet neked adtam, a finomlisztet, az olajat és a mézet, amellyel tápláltalak, eléjük raktad jóillatú áldozatul. Ez történt - így szól az én Uram, az Úr.

²⁰ Fogtad fiaidat és leányaidat, akiket nekem szültél, és őket is feláldoztad nekik eledelül. Hát nem volt eleged a paráznaságból,

²¹ hogy még fiaimat is levágtad, és odaadtad, feláldozva őket?!

²² Sok utálatosságodban és paráznaságodban nem emlékeztél vissza ifjúkorodra, amikor teljesen mezítelen voltál, és véredben fetrengtél.

²³ Sok gonoszságod után - jaj, jaj neked! Így szól az én Uram, az Úr -

²⁴ dombot emeltél, és magaslatot készítettél minden téren.

²⁵ Magaslatot építettél minden keresztúton, és szépségedet utálatosságra használtad: szétterpesztetted lábaidat minden arra járó előtt, és rengeteget paráználkodtál.

²⁶ Paráználkodtál a szomszédos egyiptomiakkal, a nagy testűekkel, rengeteget paráználkodtál: így bosszantottál engem.

²⁷ Ezért kinyújtottam kezemet ellened, elvettem a részedből, és kiszolgáltattalak a téged gyűlölő filiszteusok indulatának, akik szégyenkeznek fajtalankodásod miatt.

²⁸ Az asszírokkal is paráználkodtál telhetetlenül; paráználkodtál, de nem érted be vele.

²⁹ Rengeteget paráználkodtál a kalmár káldeusok országával, de ezzel sem érted be.

³⁰ Mennyire epekedett a szíved! - így szól az én Uram, az Úr -, hogy mindezt meg tudtad tenni, egy nagy parázna tetteit,

³¹ amikor dombot emeltél minden keresztúton, és magaslatot készítettél minden téren! Csak abban nem voltál olyan, mint a parázna, hogy nem törődtél a bérrel.

³² Te házasságtörő asszony, aki az ura helyett idegeneket fog magának!

³³ Minden paráznának fizetséget adnak, de te magad adtál fizetséget minden szeretődnek: megfizetted őket, hogy jöjjenek hozzád mindenünnen paráználkodni.

³⁴ Paráznaságod fordítva történt, mint más asszonyoké: nem teutánad jártak paráználkodni; te adtál bért, és nem neked adtak bért; veled tehát fordítva történt.

³⁵ Ezért halld meg az Úr igéjét, te parázna!

A hűtlen Izráel büntetése

³⁶ Így szól az én Uram, az Úr: Mivel mezítelenre vetkőztél, és mutogattad szemérmedet, amikor paráználkodtál szeretőiddel és minden utálatos bálványoddal, sőt fiaid vérét is nekik adtad,

³⁷ ezért majd összegyűjtöm minden szeretődet, akiknek kelletted magad: azokat is, akiket szerettél, meg azokat is, akiket gyűlöltél. Köréd gyűjtöm őket mindenfelől, és leleplezem előttük szemérmedet, hadd lássák egészen szemérmedet.

³⁸ Azután elítéllek a házasságtörő és vérontó asszonyok törvénye szerint, és kiszolgáltatlak a haragnak és a vérbosszúnak.

³⁹ Kezükbe adlak: szétdúlják dombjaidat, lerombolják magaslataidat, lehúzzák rólad a ruhát, elveszik ékszereidet, és otthagynak teljesen mezítelenül.

⁴⁰ Gyűlést hívnak össze ellened, megköveznek, és kardjukkal felkoncolnak.

⁴¹ Házaidat fölperzselik, és végrehajtják rajtad az ítéletet a többi asszony szeme láttára. Véget vetek paráznaságodnak, paráznabért sem fogsz többé fizetni.

⁴² Akkor lecsillapodik haragom, és elmúlik indulatom; megnyugszom, és nem bosszankodom többé.

⁴³ Te nem emlékeztél vissza ifjúkorodra, sőt ingereltél engem ezekkel, én meg fejedre olvasom tetteidet - így szól az én Uram, az Úr -, többé nem folytathatod fajtalankodásodat, sem utálatos dolgaidat.

⁴⁴ Aki példálózik, ezt a példabeszédet mondja rólad: Amilyen az anya, olyan a lánya!

⁴⁵ Anyád lánya vagy te, aki megunta a férjét és a fiait. Ugyanolyan vagy, mint a nővéreid, akik megunták férjüket és fiaikat. Anyátok hettita volt, apátok pedig emóri.

⁴⁶ A nénéd Samária, aki lányaival együtt tőled északra lakik. Húgod pedig a lányaival együtt tőled délre lakó Sodoma.

⁴⁷ Egy kis ideig nem úgy éltél, mint ők, és nem követtél el olyan utálatos dolgokat. De azután minden tettedben romlottabb lettél náluk.

⁴⁸ Életemre mondom - így szól az én Uram, az Úr -, hogy még húgod, Sodoma sem tette azt lányaival együtt, amit te tettél lányaiddal együtt!

⁴⁹ Az volt a bűne a húgodnak, Sodomának, hogy bár fenségben, kenyérbőségben és zavartalan békességben volt része neki és lányainak, de a nyomorultat és a szegényt mégsem támogatta.

⁵⁰ Felfuvalkodtak, utálatos dolgokat műveltek előttem, azért elvetettem őket, amikor ezt láttam.

⁵¹ Samária hozzád képest feleannyit sem vétkezett, hiszen te több utálatos dolgot követtél el, mint ő; nővéreid igazabbak nálad, mert sok utálatos dolgot követtél el.

⁵² Viseld azért te is gyalázatodat, mert nővéreid oldalára álltál vétkeiddel, amikor még náluk is utálatosabb dolgokat követtél el; még ők is igazabbak nálad. Szégyelld magad, és viseld gyalázatodat te is, hiszen még nővéreid is igazabbak nálad!