„Az igazságot szólva a szeretetben... felnövekedjünk.” (Efezus 4:15 STL)
Virginia Satir, a családterápia egyik úttörője szerint a legtöbb családban ötféle kommunikációs stílus jelenik meg.
1) Egyes családtagok mindig békíteni próbálnak. Mindenkihez igazodnak, csak hogy békesség legyen, és mindenkinek azt mondják, amit azok hallani szeretnének, vagy amitől lenyugszanak a kedélyek.
2) Más családtagok vádaskodók: ujjal mutogatók, szőrszálhasogatók, akik mindenáron be akarják bizonyítani, hogy nekik van igazuk, a másik pedig téved. Ha elfogadjuk a vádaskodásukat, azzal igazoljuk és megerősítjük őket a szerepükben.
3) Satir szerint vannak családtagok, akik túlzottan tárgyilagosak. Az ő mottójuk: „Maradj teljesen tárgyilagos, és rejtsd el a valódi érzéseidet.” Hogy megóvják magukat a sérülésektől, a szívük helyett az eszüktől vezérelve szólnak, és a beszélgetést folyton a „biztonságos”, hűvös tények talaján tartják.”
4) Megint mások figyelemelterelő módon kommunikálnak, elterelve a beszélgetést a kényelmetlen vagy esetlegesen fenyegető témákról. Kizárólag olyasmiről beszélnek, aminek semmi köze az aktuális helyzethez.
5) Az utolsó kommunikációs stílus a hiteles, önazonos beszéd. Az ilyen emberek nevén nevezik a dolgokat, nem titkolják az érzéseiket, nem beszélnek mellé és nem színlelnek. Ha dühösek, vállalják a haragjukat, kimondják, hogy dühösek, és talán még meg is látszik a viselkedésükön. Egyenesen beszélnek és hitelesek. Érteni, amit mondanak, és hinni lehet nekik. Nincsenek náluk tabutémák, sem kerülendő kérdések. Bármit meg lehet velük beszélni, és mindenkinek tiszteletben tartják a véleményét.
Ralph Waldo Emerson egyszer ezt mondta: „Semmi sem döbbenti meg annyira az embereket, mint a józan ész és az egyenes beszéd.” Ilyen a biblikus beszéd: egyenes, igazságon alapul – és működik.
