Ugrás a tartalomra

Egy sorozat, ami közelebb visz Jézushoz

A napokban került a képernyőre a The Chosen (A kiválasztottak) hatodik évada, ami Jézus utolsó napját dolgozza fel. Dallas Jenkins rendező őszintén mesél a kulisszák mögötti dilemmákról: a bibliai hűség és a képzelet határáról, a szenvedés értelméről és a stáb közös hitbeli kereséséről.

Mai Forrás Magazin

Egy sorozat, ami közelebb visz Jézushoz

A napokban került a képernyőre a The Chosen (A kiválasztottak) hatodik évada. A sorozat útja önmagában is figyelemre méltó. Közösségi finanszírozással indult, 2018–2019-ben több mint 11 millió dollárt gyűjtöttek össze a támogatók. Azóta világszerte hatalmas sikert aratott. Mára 190 országba jutott el, 175 nyelvre lefordították, és a nézőinek száma eléri a több száz milliót.

A mostani évad Jézus utolsó napjának az eseményeit dolgozza fel a keresztre feszítésig. Ennek apropóján Dallas Jenkins, a sorozat alkotója és rendezője egy gyakorlott agnosztikus vitázóval, Alex O’Connorral beszélgetett őszintén a kulisszák mögötti dilemmákról. A The Chosen egyik legnagyobb érdekessége épp az, hogy felekezeti és vallási hovatartozástól függetlenül sokakat magával ragad. Így különösen érdekes és izgalmas hallani, ahogy két eltérő világnézetű ember keresi a válaszokat a művészi képzelet és a bibliai hűség határáról, a teológiai vitákról, valamint arról, hogyan válhatnak a tökéletlen, esendő emberek történetei a mai néző számára is személyessé.

Öt kenyér, két hal és egy nagy küldetés

Sokan azt gondolják, hogy egy keresztény alkotó minden jelenetnél arra koncentrál, hogy minél több néző megtérjen majd. Dallas Jenkins viszont meglepő őszinteséggel vallja: írás és rendezés közben azt tartja szem előtt, hogy a történetvezetés és a filmes megvalósítás kiváló legyen. Hiszen, ha maga az alkotás gyenge, akkor semmilyen magasabb küldetést nem tud betölteni.

Saját stúdióját – a Five & Two Studios-t – a bibliai kenyérszaporítás történetéről, az öt kenyérről és két halról nevezte el. Ahogyan a kisfiú odaadta Jézusnak azt a keveset, amije volt, anélkül, hogy tudta volna, mi lesz belőle, Jenkins is igyekszik a legjobb szakmai munkát elvégezni, a többit pedig Istenre bízni. Nem akar mindenáron megfelelni a nézői elvárásoknak, inkább bátran felteszi a nehéz kérdéseket is.

Hol ér véget a Biblia, és hol kezdődik a filmes képzelet?

A The Chosen-t érő egyik leggyakoribb kritika, hogy kitalált párbeszédekkel, mellékszereplőkkel és háttértörténetekkel egészíti ki a bibliai beszámolókat.

„Én abból a hitből indulok ki, hogy Jézus Isten, és a Biblia Isten ihletett igéje”. – mondja Jenkins. „Ha a sorozatban bemutatott jelenet történelmileg nem feltétlenül igaz, akkor is azt szeretném, hogy a Szentírásban fellelhető igazságot jelenítse meg.”

Hangsúlyozza, hogy az evangéliumírók teljes meggyőződéssel azt rögzítették, amit valóban megtörténtnek és Jézus valóságos szavainak tartottak – annyira, hogy akár az életüket is készek lettek volna adni érte. Ezzel szemben, amikor ő rendezőként például úgy ábrázolja Jézust, hogy belép egy szobába és köszön, nem azt állítja, hogy ez szó szerint így hangzott el, csupán azt vizsgálja, mi az, ami életszerű és elképzelhető, hogy megtörtént.

„A történelmi, kulturális és bibliai háttérből, a művészi képzeletből és az emberi természet ismeretéből építkezem. Jézus persze különbözött másoktól, mert Isten is volt, de az apostolok is hétköznapi emberként reagáltak ételekre, tréfákra, helyzetekre.

Én a hihetőséget keresem, míg szerintem az evangéliumírók a pontosságot keresték és érték el.

A sorozat tehát nem a Biblia átírása, és nem is Szentírásként kezelendő. Mint minden történelmi drámában, itt is kitöltik a hézagokat, hogy nézőként jobban megértsük a kort és a történet világát.

Az alkotók munkáját három különböző hátterű tanácsadó segíti: egy újszövetségi szakértő, egy katolikus pap és egy messiáshívő zsidó rabbi. A teológiai kérdések a forgatáson is komoly beszélgetésekhez vezetnek, és bár nem értenek egyet mindenben, Jenkins meghallgatja és figyelembe veszi a különböző álláspontokat. A hatodik évad egyik jeleneténél például a Jézust alakító – hívő katolikus – Jonathan Roumie jelezte, hogy Krisztus rendkívüli szenvedését nem lehet olyan könnyed megszólalásokkal bemutatni, melyeket eredetileg írt a stáb. A katolikus tanácsadó, David Guffey atya is kevésnek érezte a jelenet tiszteletteljes hangvételét. Jenkins meghallgatta az érveket, és módosított a forgatókönyvön.

„Szentek” helyett esendő tanítványok

A sorozat erőssége, hogy a bibliai szereplőket nem távoli, hibátlan hősökként ábrázolja. Péter indulatos és sokszor elhamarkodott döntéseket hoz, Máté nehezen találja a helyét az emberek között, Mária Magdolna pedig a múltja sebeivel küzd. Júdás története is emberi oldalról bontakozik ki: olyan tanítványként jelenik meg, aki nem egyszerű, pénzsóvár gonosztevő, hanem – sok kortársához hasonlóan – Jézusban egy politikai felszabadítót vár, és végül tragikus döntést hoz. Ez nem menti fel a bűne, az árulás felelőssége alól, de érthetőbbé teszi a tragédiáját.

Talán éppen azért tudunk ennyire kapcsolódni ezekhez a szereplőkhöz, mert felismerjük bennük saját félelmeinket, hibáinkat és vágyainkat.

A tanítványok nem tökéletes emberek voltak, hanem olyanok, akiknek Jézus mellett kellett megtanulniuk hinni, bízni és változni.

Amikor a történet a kereszthez érkezik

A hatodik évad hat epizódban dolgozza fel Jézus utolsó napjának eseményeit.

Végigkísérhetjük benne a napot, amely megváltoztatta a világot.

Az új évad a Prime Video előfizetéses felületén debütált. Első három része magyar felirattal megtekinthető már a The Chosen weboldalán, ahol a tájékoztatás szerint december 2-től magyar szinkronnal is elérhetőek lesznek. A sorozatot 2027 márciusában egy egész estés mozifilm zárja le, amely Jézus kereszthalálát mutatja majd be. Ezt a tervek szerint a magyar mozikban is vetítik. A történet azonban itt még nem ér véget: a hetedik, egyben utolsó évad a feltámadás eseményeit eleveníti meg.

Mit tanít nekünk Jézus utolsó napja?

Mit kezdünk azzal a Jézussal, akit a The Chosen-ből megismerünk?

Talán épp ez az új évad legfontosabb üzenete: Jézus történetét nem elég nézőként végigkövetni. A kérdés az, hogy mi magunk is vállaljuk-e a mellette való kiállást, akkor is, amikor ez már nem könnyű.

Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt.

Máté 10:33
Megosztás
100%