Mai Ige

„AZ IGAZAK PEDIG, MINT AZ IFJÚ OROSZLÁN, BÁTRAK” (PÉLDABESZÉDEK 28:1 Károli)

Vannak olyan idők, amikor választanunk kell a félelem és bizalom között. Például, ha egy elnyomó kapcsolatban élsz, kaphatsz segítséget és kiléphetsz belőle, vagy benne is ragadhatsz. Ha nyomás van rajtad, hogy rosszat tegyél, tarthatsz a tömeggel, vagy ott is hagyhatod őket. Mindig van választásod!

Isten azt mondja: „Az igazak bátrak, akár egy oroszlán”. Még ha nem is érzed így magad, ne feledd, a bátorság nem a félelem hiányát jelenti, hanem azt, hogy uralkodsz a félelmeden! Dávid azt mondta: „Reménykedj az Úrban, légy erős és bátor szívű…” (Zsoltárok 27:14). Ahogy megtanulsz egyre inkább bízni Istenben, Ő megadja neked a cselekvéshez szükséges bátorságot.

A „félelmet nem ismerő ember” nemcsak óriási túlzás, hanem biológiai lehetetlenség is. Amíg növekszel, a félelem soha nem fog teljesen eltűnni. Nem ezt akartad hallani, ugye? Valószínűleg egy gyors gyógyírt kerestél, amely eltüntetné az összes aggodalmadat egyetlen éjszaka alatt. De ez nem így működik. Bármikor, amikor kockáztatsz, erőfeszítést teszel vagy „kilépsz”, félelmet fogsz tapasztalni. Ez teljesen normális, ez tudatja veled, hogy élsz!

Amikor félsz, a legrosszabb, amit tehetsz, hogy semmit nem teszel! Ha csak üldögélsz, és arra vársz, hogy valami majd csak történik, ez megbénít. Ma Isten cselekvésre hív, mert egyetlen lépés előre elveszi a félelem erejét. Valójában a félelem nagy motiváció lehet, ha arra indít, hogy jobban bízz Istenben és változtass, így a megértés újabb szintjeire vezet.

„…AKIK… KÖVETTÉK, FÉLTEK” (MÁRK 10:32)

Ted Engstorm mondja el egy utasszállító hajón utazó férfi esetét, aki megmentett egy lányt, aki leesett a fedélzetről. A tiszteletére rendezett ünnepségen az illető a világ eddigi legrövidebb „hősi szónoklatát” mondta el. „Hölgyeim és Uraim, csak egyetlen dolgot szeretnék tudni. Ki lökött be?”

A legtöbbünk nem született bátornak, igaz? Szükségünk van egy lökésre. Robert Flood azt írja: „Szeretünk magunkra úgy gondolni, mintha Davy Crockett, John Wayne és Dániel próféta keveréke lennénk, de az igazság az, hogy sokkal inkább Gulliverre hasonlítunk, valós vagy vélt félelmek aprócska fonalaival megkötözve, melynek végeredménye a bátorság tragikus elvesztése”. Attól, hogy keresztény vagy, nem vagy kivétel ez alól. Figyelj: „…Jézus előttük haladt… akik pedig… követték, féltek” (Márk 10:32).

Max Lucado azt írja: „Mielőtt a katedrálisok ablakainak színes üvegszentjeivé lettek, a tanítványok épp olyanok voltak, mint bármelyik szomszédunk, aki mindennapi megélhetését próbálja megteremteni és családját eltartani. Nem teológiai fából faragták őket, és nem természetfölötti tejen nőttek fel. Épp csak odaszántságuk egy hajszálnyival nagyobb volt félelmüknél, s ennek eredményeképpen különleges dolgokat vittek véghez.”

A világ néhány legnagyobb felfedezését olyan emberek érték el, akiknek hite előrébb járt értelmüknél, és legyőzte félelmeiket. Tudták, hogy a biztonság és a lehetőség két teljesen különböző dolog. Megértették, hogy ha valamihez nem szükséges hit, akkor abban nincs ott Isten!

A Bibliában 365-ször olvashatjuk: „Ne félj!” Minden napra van egy ilyen üzenet. Miért? Mert minden egyes alkalommal, amikor megteszed, amitől a legjobban félsz, a félelem fogása gyengül rajtad, egy kicsivel erősebbé válsz, és egy kicsit jobban támaszkodsz Istenre.

Imádkozz így:

Atyám, segítségeddel tudom, hogy minden negatív szót, amelyet a múltban mondtak rólam, s a mai napig a fülemben cseng, elutasíthatok. Te a legjobbat akarod nekem, és azt mondod, értékes vagyok számodra. Vannak még aggodalmaim és félelmeim, Uram, de Te már legyőzted a kereszten az ördög minden fortélyát, amellyel meg akar fosztani a szabadságomtól. Bízom Benned, Uram.