Mai Ige

Emlékszel a három megbízott történetére, akik egy bizonyos összeget kaptak befektetésre? Az első kettő megduplázta a kapott pénzt, míg a harmadik elásta a földbe. Az első kettőt előléptették, a harmadikat kirúgták. Az ura ezt mondta a többi szolgának: „Dobjátok ki ezt a haszontalant, aki nem mert kockáztatni!” (ld. Máté 25:28–30). Létezik ennél nagyobb ösztönzés arra, hogy vállald a kockázatot Isten ígéretében bízva?

Azt kérded, mi van, ha kudarcot vallasz? A kudarcok edzések a sikerhez. A kudarc mutathatja meg, min kell változtatnod ahhoz, hogy továbbléphess. Gondolj rá így: Isten megváltott gyermekeként olyan biztonsági hálód van, amely kudarc esetén is megvéd. De ha a jó hírneved vagy az önértékelésed valami korábbi, kudarcot vallott vállalkozás miatt görcsben van, akkor semmi nem motivál arra, hogy újrapróbálkozz. Emberi természetünkből adódik, hogy jól akarjuk érezni magunkat, sikert akarunk elérni, meg akarjuk nyerni a díjat és tovább akarunk lépni. De a világbajnok sportolóhoz hasonlóan, aki néhány lépést hátrál, hogy elegendő lendületet vehessen, néha nekünk is hátra kell lépnünk most, hogy ezzel a későbbi előrehaladásunkat segítsük.

Van még valami, amit érdemes észben tartani: Isten nem úgy értékeli a teljesítményedet, mint az emberek. Ami az emberek szemében kudarc, az Isten szemében gyakran sikernek számít. Emlékszel Nóéra? Az özönvíz előtt nyilván sokan bolondnak nézték, csődtömegnek tartották; de az özönvíz után ő lett a világon a legsikeresebb ember. Az igazán elégedettséget adó jutalom nem az emberek elismerése, hanem az, ha Isten ezt mondja neked: „Jól van, jó és hű szolgám… (Máté 25:21)”. Merd hát vállalni a kockázatot!

Imádkozz így:

Atyám! A te elismerésed mindenki másénál értékesebb. Segíts mindennap megőriznem ezt a látásmódot, hogy a megfelelő kockázatokat vállalhassam – bölcsen és hitből, nem pedig félelemből vagy hiúságból. Add, hogy mindig a veled töltendő örökkévalóság lebegjen a szemem előtt, nem pedig a mulandó, jelenlegi körülményeim! Ámen!