Mai Ige

A Máté 18-ban Jézus még jobban megvilágítja a meg nem bocsátás és sértődöttség rabságát. Arra tanította a tanítványait, hogyan béküljenek ki azzal, aki megbántotta őket.

Péter azt kérdezte: „Uram, hányszor kell megbocsátanom az ellenem vétkező testvéremnek? Még hétszer is?” (Máté 18:21). Úgy gondolta, hogy elkápráztatja az Urat azzal, hogy kész akár hétszer is megbocsátani.

Ám meglepő választ kapott. Jézus félresöpörte azt, amit Péter jószívűségnek tartott: „Mondom neked, nemhogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is” (Máté 18:22). Más szavakkal, úgy bocsáss meg, ahogy Isten – korlátok nélkül.

Azután elmondott egy példázatot, hogy hangsúlyozza a mondanivalóját.

„Ezért hasonló a mennyek országa ahhoz a királyhoz, aki el akarta számoltatni a szolgáit. Amikor hozzákezdett, egy olyan embert vittek elé, aki tízezer talentummal volt adósa.” (Máté 18:23–24)

Ahhoz, hogy megértsük, milyen sokat mondott Jézus, tudnunk kell, mi volt a talentum. A talentum mértékegység. Használták arany mérésére is (ld. 2Sámuel 12:30). A közönséges talentum körülbelül 34,2 kilogramm volt. Ez akkora súly volt, amennyit egy ember még el tudott hordozni (ld. 2Királyok 5:23). Tízezer talentum körülbelül 342 tonna. Tehát a szolga 342 tonna arannyal tartozott a királynak. 2011-ben egy uncia arany körülbelül 1700 dollár. A mai piacon egy talentum arany 2 millió dollárt érne (kb. 400 millió forint). Így a tízezer talentum arany értéke 20 milliárd dollár (4000 milliárd forint). Ez a szolga ennyivel tartozott a királynak!

Jézus azt hangsúlyozta itt, hogy a szolga adóssága akkora volt, hogy soha nem tudta volna kifizetni. Ezt olvassuk:

„Mivel nem volt miből fizetnie, megparancsolta az úr, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és mindenét, amije van, és úgy fizesse meg. A szolga ekkor leborult előtte, és így esedezett: Légy türelemmel irántam, és mindent megfizetek neked. Az úr pedig megszánta a szolgát, elbocsátotta, és elengedte az adósságát.”  (Máté 18:25–27)

Most nézzük meg, hogyan vonatkozik ez a példázat arra, akit megsértettek. Amikor megbántanak valakit, azzal az adósai lesznek. A sértett fél azt mondja: „Ezért még megfizet.” Tehát a megbocsátás olyan, mint egy adósság elengedése.

A király Istent, az Atyát jelzi, aki elengedte a szolga adósságát, amit lehetetlen volt megfizetnie. A Kolossé 2:13–14-ben ezt találjuk: „Titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és testetek körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett, megbocsátva nekünk minden vétkünket. Eltörölte a követeléseivel minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, és eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára.”

Az elengedett adósságunk kifizethetetlen volt. Soha nem tudtuk volna visszafizetni Istennek azt, amivel tartoztunk Neki. A sértésünk óriási volt. Ezért Isten ajándékba adta nekünk az üdvösséget. Jézus kifizette az adóslevelet, ami ellenünk szólt. Láthatjuk a párhuzamot a szolga és a király kapcsolata, valamint a mi Istennel való kapcsolatunk között.

A következőkben megvizsgáljuk, hogyan vonatkozik ránk Jézus példázata. Holnap folytatjuk…

Továbbadnád ezt az értékes üzenetet? Vagy nyomtatott formában olvasnád a teljes tartalmat?

Rendeld meg „Kiút a sértődöttség csapdájából" című kiadványunkat itt: maiige.hu/kiut