„A Pártfogó pedig, a Szentlélek… megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.” (János 14:26)
Jézus a hegyi beszédet egy olyan példázattal fejezte be, ami rámutat a szakadékra a tudás és a cselekvés között: „aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát” (Máté 7:24). Az a baj, hogy azt hisszük, könnyebb okosnak lenni, mint jónak. Pedig addig nem kell többet tudnod a Bibliából, amíg nem ültetted gyakorlatba, amit már tudsz. John Ortberg mondta, hogy amikor teniszoktatóként dolgozott, akkor a gyakorlatlan újoncok azon gyötrődtek, hogy milyen ütőt vegyenek: nylon húrost vagy bélhúrost, és azt milyen feszesre húzassák. A probléma az volt, hogy el sem találták a labdát. A részletek megvitatása helyett egyszerűen gyakorolniuk kellett volna. De figyelmeztetlek: a saját erődből és akaraterődből nem tudod megcselekedni az Igét. A bennünk lakó Szentlelket a Szentírás paraklétosznak nevezi. Ez a szó azt jelenti: „aki azért van melletted, hogy segítsen”. Amikor elhatározod, hogy a helyes dolgot teszed, a benned lakó Szentlélek ad erőt hozzá. Adott helyzetekben ő késztet arra, hogy azt tedd, amit tenned kell. Jézus megígérte: „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.” „De mi van akkor, ha nem értem, vagy félreértem?” – kérdezed. Ő munkálkodik benned, és újra meg újra lehetőségeket ad, amíg megtanulod jól érteni.
