Amikor Jezábel halálosan megfenyegette, Illés elmenekült a pusztába. Isten angyala azonban ellátmányt hozott neki, és „annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig. Itt bement egy barlangba, és ott töltötte az éjszakát” (1Királyok 19:8–9). Ezután megszólította őt Isten: „Gyere ki, és állj a hegyre az Úr színe elé! És amikor elvonult az Úr, nagy és erős szél szaggatta a hegyeket, és tördelte a sziklákat az Úr előtt; de az Úr nem volt ott a szélben. A szél után földrengés következett; de az Úr nem volt ott a földrengésben. A földrengés után tűz támadt; de az Úr nem volt ott a tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott. Amikor Illés ezt meghallotta, palástjával eltakarta az arcát” (1Királyok 19:11–13).
Isten bárhol, bármikor, bárkin keresztül, bármilyen helyzetben megszólíthat. Legnagyobb kijelentéseit azonban gyakran olyankor közli, amikor egyedül vagy vele. Ahhoz, hogy meghallhassuk Isten „halk és szelíd hangját”, két dolog kell:
- Csendre és magányra van szükség. Ehhez ki kell zárnunk minden mást, és Istenre kell összpontosítanunk. Nem mindenki fogja megérteni vagy értékelni, ha így teszel, de meg kell tenned ahhoz, hogy meghallhasd Isten hangját.
- Közel kell kerülnöd Istenhez. Az átlagember manapság naponta ötven-száz szöveges üzenetet és e-mailt kap. Gondolj csak bele: ha hajlandó vagy időt szánni arra, hogy másokat meghallgass, de Istenre nem figyelsz, a problémáid nem fognak megoldódni, és a helyzeted nem fog megváltozni. Everett W. Sugg énekíró ezt így fogalmazta meg: „Zárkózz be Istennel egy titkos helyre! Ott, lélekben az ő arcát szemlélve, új erőt nyersz ahhoz, hogy megfusd a pályát. Ó, mennyire vágyom arra, hogy bezárkózzak Istennel.”
Miért nem kell keseregni a holnap miatt? Egy gettóban talált gyermekvers megadja a választ. Kattints és olvasd tovább az Istennel a szürke hétköznapokban című üzenetsorozatunk 6. részét!
