Kérsz egy szöget
„Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével…” (Galata 6:14)
Egy ifjúsági lelkész aggódott, hogy a floridai tengerpart – evangelizációs kirándulásuk helyszíne – el fogja terelni a gyermekek figyelmét a tábor céljáról, ezért készített egy nagy fakeresztet. Mielőtt beszálltak a buszba, így szólt: „Azért megyünk, hogy Krisztust felmagasztaljuk, úgyhogy bárhová megyünk, ezt a keresztet mindenfelé magunkkal fogjuk vinni.” Zavarodott, bizonytalan érzésekkel rángatták fel a gyerekek a buszra a nagy keresztet. Egész úton hallatszott, ahogy neki-nekiütődött az üléseknek. Ment velük az éttermekbe. Velük volt egész éjszaka. Ott állt a tengerparti homokban, amikor több ezer, tavaszi szünetre érkezett gyermekkel osztották meg hitüket.
Eleinte szégyellték. Aztán fokozatosan tájékozódási ponttá vált, állandó emlékeztetővé, hogy hová tartoznak és miért jöttek. A hazautazás előtti este az ifjúsági lelkész minden gyereknek adott két szöget, és azt mondta: „Ha szeretnéd egész életedet elkötelezni Krisztusnak, akkor verd bele az egyik szöget a keresztbe, a másikat pedig vidd magaddal, hogy emlékeztessen az elkötelezettségedre.”
Tizenöt évvel később egy sikeres tőzsdeügynök hívta fel az ifjúsági vezetőt, és azt mondta: „Még mindig megvan az a szög. Ha nagy rajtam a nyomás vagy kísértést érzek, hogy letérjek a helyes útról, belenyúlok a zsebembe, és megtapintom. Rögtön eszembe juttatja, hogy életem lényege: elkötelezettség Krisztusnak.”
Lehet, hogy neked is szükséged van egy szögre?
