Sóvárgás
„Többet ér az, amit lát a szem, mint ami után sóvárog a lélek. Ez is hiábavalóság és hasztalan erőlködés.” (Prédikátor 6:9)
A sóvárgás betegsége kínoz? Tünetei: nyughatatlan küzdelem a hatalomért, sikerért, elismerésért és a pénzért. Ha elkapod ezt a betegséget, kezded elhanyagolni a családodat, vég nélküli időt töltesz a munkahelyeden, hogy a vállalati szamárlétrát megmászd, és jó benyomást kelts a főnöködben, míg végül elnyerheted a külön mosdóval járó saját irodát.
Ilyenkor elhiszed azt a mítoszt, hogy csak akkor lehetsz boldog, ha:
- a megfelelő emberekkel vagy körülvéve,
- márkás autót vezetsz,
- a villanegyedben laksz.
De csak olyan vagy, mint a hörcsög a mókuskerékben: hiába futsz, nem jutsz sehová, mert a sóvárgás „hiábavalóság és hasztalan erőlködés”.
Mi a gyógymód? Figyelj: „De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre… Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk. A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal, gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet” (1Timóteus 6:8–11,17–19). Az elégedettséget a másokhoz való viszonyítás mindig lerombolja! Ezért mondja Isten: „Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van…” (Zsidók 13:5).
Imádkozz így:
Atyám, kérlek, fékezd meg sóvárgásomat! Még akkor is, amikor úgy gondolom, hogy jogos a siker iránti vágyam, segíts, hogy ezt a vágyamat Fiad alázatosságához, szolgáló lelkületéhez és áldozatához mérjem! Hadd elégedjem meg az életben való helyemmel abban a biztos tudatban, hogy ahová Te vezetsz, és amivel Te megáldasz, az mind azért van, hogy tanúságtétellé legyek ott, ahová helyezel.
