„Nem vetem el Isten kegyelmét: mert ha a törvény által van a megigazulás, akkor Krisztus hiába halt meg.” (Galata 2:21)
Chuck Swindoll szerint hívőként gyakran nem vagyunk toleránsak „azok iránt, akik nem illenek a sablonjainkba – ez a hozzáállás megmutatkozik a szúrós tekintetünkben vagy a csípős megjegyzéseinkben. Az ilyen reakciók gyorsabban csökkentik a templom látogatottságát, mint egy tűz az alagsorban vagy az influenza a padsorokban.
Pál megfeddte a galatákat, mert elfordultak Krisztustól (ld. 1:6), elvetették Isten kegyelmét (ld. 2:21), és megigézte őket a törvényeskedés (ld. 3:1).
Természetesen vannak határai a szabadságnak. A kegyelem nem azt jelenti, hogy bármit megtehetünk (…) A törvényeskedés ellentéte viszont nem az, hogy »tedd, amihez kedved van«. A korlátok azonban tágabbak, mint a legtöbben gondoljuk. Én például nem tudom elhinni, hogy egyedül a klasszikus himnuszok tudják Istent derűs mosolyra késztetni (…) Azt sem hiszem, hogy a szentélybe csak öltönyben és nyakkendőben szabad belépni (…) Jusson eszünkbe, ki van oda a külsőségekért! Nem Isten! Ő „azt nézi, ami a szívben van” (1Sámuel 16:7). (…)
Jézus a legerőteljesebb és leghosszabb prédikációját a törvényeskedő farizeusoknak szánta – és mai utódaiknak. Jézus nem kímélte az önigazultságban tetszelgőket. Úgy találta, hogy csak így lehet bánni azokkal, akik azért járnak istentiszteletre, hogy másoktól elkülönüljenek és megvessék a többieket. Nem kevesebb, mint hétszer mondta ki: »Jaj nektek«, mert ez az egyetlen nyelv, amit egy farizeus megért. (…)
Két utolsó megjegyzés:
1) Ha bármilyen formában hajlamos vagy a farizeusságra, azonnal hagyd abba! Ha az a fajta ember vagy, aki terrorizál és lenéz másokat (…) akkor huszadik századi farizeus vagy.
2) Ha napjaink farizeusai próbálják irányítani az életedet, állítsd le őket! Emlékeztesd ezeket az álvallásosakat arra, hogy a te szemedben lévő szálka csak rád és Istenre tartozik, ők foglalkozzanak inkább a saját szemükben lévő gerendával!”
