Isten néha arra használja a kudarcot, hogy felhívja a figyelmünket önmagára, és közelebb vonjon önmagához. A János 21-ben arról olvasunk, hogy a tanítványok „Elindultak, és beszálltak a hajóba, de azon az éjszakán semmit sem fogtak. Amikor már reggel lett, megállt Jézus a parton, a tanítványok azonban nem tudták, hogy Jézus az. Jézus megkérdezte tőlük: Fiaim, nincs valami ennivalótok? Így válaszoltak neki: Nincs. Ő pedig ezt mondta nekik: Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok. Kivetették tehát, de kivonni már nem tudták a rengeteg hal miatt. Ekkor odaszólt Péterhez az a tanítvány, akit Jézus szeretett: Az Úr az!” (János 21:3–7).
Figyelj meg három dolgot:
1) Jézus képes arra, amire te nem. Amíg azt hiszed, hogy egyedül is megbirkózol a dologgal, hagyja, hogy próbálkozz. Amíg működik az, ami a múltban működött, nem fogod a segítségét kérni. Csak amikor kifogysz a válaszokból, akkor fedezed fel: „Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek Ura” (Zakariás 4:6).
2) Isten többre képes, mint te. Jézus azt mondta a tanítványoknak: „Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok.” Az utasítás nem hangzott logikusnak, de engedelmességükkel az áldás és bőség olyan szintjébe léptek be, amilyenről álmodni sem tudtak.
3) Isten kapcsolatban akar lenni veled. Miután tanítványaival megreggelizett, Jézus azt mondta Péternek: „Legeltesd az én juhaimat!” (János 21:17). Nos, a halászok nem foglalkoznak juhokkal – az a pásztorok dolga! Mi történt itt? Jézus megmutatta Péternek, hogy mi az igazi elhívása – és ugyanezt fogja tenni veled is!
