„Majd ezt mondta az Úr: Van egy hely nálam: állj ide a kősziklára!” (2Mózes 33:21)
Isten azt mondta Mózesnek: „Elvonultatom előtted egész fenségemet” (2Mózes 33:19), de ahhoz, hogy ez az ígéret beteljesedjen, Mózesnek a megfelelő helyen kellett lennie. Ezért Isten azt mondta: „Van itt hely nálam.” Ha azon a helyen vagy, amelyet Isten kijelölt számodra, akkor hivatkozhatsz ígéretére, és kérheted, hogy vonultassa el előtted egész fenségét.
Miért hagyta el a tékozló fiú az apja házát, pedig ott mindene megvolt? Azért, mert:
- apja áldását akarta, de a hatalma alatt lenni nem akart. Jézus így intette hallgatóságát: „Miért mondjátok nekem: Uram, Uram – ha nem teszitek, amit mondok?” (Lukács 6:46). Miért is? Peter Marshall, az amerikai szenátus egykori lelkésze egyszer így imádkozott: „Uram, segíts nekünk, hogy alkalmazzuk is azt, aminek tapsolunk.”
- magától értetődőnek vette apja áldását. Isten így figyelmeztette Izrael népét: „Vigyázz: ne feledkezz meg az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából!” (5Mózes 6:12). Amikor átkeltek a Jordán folyón, azt parancsolta, hogy vegyenek tizenkét követ, egyet minden törzsnek, és építsenek emlékművet. Miért? Hogy emlékeztesse őket arra, hogy kik ők, kicsoda Isten, és arra, hogy szövetséget kötött velük.
- nem tudta, milyen veszély vár rá, ha elhagyja otthonát. Emiatt aztán a disznók vályújánál kötött ki. Értsd meg ezt: lehet, hogy az Istentől eltávolodó út örömmel kezdődik, de mindig fájdalommal végződik. Kérdezd csak meg azoktól, akik jártak már rajta! Azt fogják mondani: „Ne menj arra!” Élj e szerint az ige szerint: „Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen” (Zsoltárok 91:1). Ügyelj arra, hogy ott legyél, ahol Isten áldása rád találhat!
