Jób könyve így írja le az engedelmesség jutalmát: „Ha hallgatnak rá, és szolgálják őt, napjaikat jólétben kitöltik, és éveiket boldogságban” (Jób 36:11). János hozzáteszi: „…amit csak kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves őelőtte” (1János 3:22). Pál azonban az engedelmesség áráról ír: „Mert azt akarjuk, testvéreim, hogy tudjatok arról a nyomorúságról, amely Ázsiában ért minket: rendkívüli mértékben, sőt erőnkön felül megterheltettünk, annyira, hogy az életünk felől is kétségben voltunk. Sőt mi magunk is elszántuk magunkat a halálra, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat; aki ilyen halálos veszedelemből megszabadított minket, és meg is fog szabadítani. Benne reménykedünk, hogy ezután is megszabadít” (2Korinthus 1:8–10). Figyeld meg a következő szavakat: „megszabadított… meg is fog szabadítani… ezután is megszabadít”! Isten nem emelte ki Pált a bajokból, hanem ott volt vele a bajok közepette, és átsegítette rajtuk.
„De én kértem Istent, hogy segítsen megérteni a helyzetet, és ő nem tette meg” – panaszolod. Isten nem tartozik nekünk magyarázattal, viszont megígérte, hogy elkészíti a kiutat. „Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.” (1Korinthus 10:13) A mai üzenet tehát számodra ez: bármilyen helyzetben vagy is, engedelmeskedj Istennek!
Magányos vagy és azon tűnődsz, hol van Isten? Kattints és olvasd tovább Győzelem a veszteség felett üzenetsorozatunk 20. részét!
