„…és az alabástromtartót feltörve, ráöntötte az olajat Jézus fejére.” (Márk 14:3)
Márk feljegyzi: „…odament egy asszony, akinél valódi és drága nárdusolaj volt egy alabástromtartóban, és az alabástromtartót feltörve, ráöntötte az olajat Jézus fejére. Némelyek pedig maguk között bosszankodtak: Mire való az olajnak ez a pazarlása? Hiszen el lehetett volna adni ezt az olajat több mint háromszáz dénárért, és a pénzt szétosztani a szegényeknek. És korholták az asszonyt, de Jézus ezt mondta: Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem. Mert a szegények mindig veletek lesznek, és amikor csak akartok, jót tehettek velük, én azonban nem leszek mindig veletek. Azt tette, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésemre. Bizony mondom nektek, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére” (Márk 14:3–9).
Nikodémus 100 fontnyi mirhából és aloéból készült olajat hozott Jézus halála után a bebalzsamozáshoz; ez asszony egyetlen fontnyi olajat öntött rá Jézusra, de még életében.
Jézus két dologra mutatott rá:
- „Azt tette, ami tőle telt” – a kedvesség megnyilvánulásai általában nem nagy dolgok, hanem apróságok, amiket nagy szeretettel teszünk.
- „…amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére.” Miről fognak rád emlékezni, a szolgálatodról vagy az énközpontúságban eltöltött életről? Ha jót gondolsz valakiről, mondd el neki! Tegyél azért, hogy örömmel tölthesd meg az életét, amíg még van idő! Nyilvánítsd ki a megbecsülésedet; mondd ki a megbocsátás szavait; a különleges ajándékot, amit rég elterveztél, add oda, amíg tudod! Ne tartsd a szeretetedet bezárva!
Egy télen Svédországban egy 84 éves nő két hónapig ült az erkélyén, mire a szomszédok rájöttek, hogy… Kattints és olvasd tovább Győzelem a veszteség felett üzenetsorozatunk 22. részét!
