„Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne.” (1János 4:16)
A ma embere számára sokféle dolgot jelenthet a „szeretet” szó. Szeretheted a férjedet vagy a feleségedet, szeretheted az országodat, a kutyádat, az új mobilodat és az autódat is. Mindazonáltal nem ugyanúgy szereted a házastársadat, mint a mobilodat vagy az autódat, igaz?
A filmvásznon és a bulvársajtóban bemutatott szerelem, amelybe és amelyből egy szempillantás alatt bele, illetve ki lehet esni, nem igazi szeretet, hanem önző és éretlen viselkedés. A bibliai agapé (jelentése: „Isten szeretete”) egy megváltoztathatatlan döntésben gyökerező, feltétel nélküli elköteleződés a szeretet mellett. Ez a szeretet folyton csak ad, és mindig a másik javát keresi, függetlenül attól, hogy viszonzásra talál-e.
A King James-féle angol Biblia fordítói nem csupán a „love” (szeretet) szóval adták vissza az „agapé” kifejezést, hanem sok esetben a „charity” (jótékonyság, könyörületesség) főnevet használták helyette. Azt akarták hangsúlyozni ezzel a szóválasztással, hogy a szeretet önzetlen, feltétel nélküli és adakozó, ezért kedvességet, tiszteletet és hűséget tanúsít a szeretett személy iránt. „Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne.” (16. v.) Nem a szavaink által, hanem az egymás iránti szeretetünkkel tűnhetünk ki a világiak előtt. Ha képesek vagyunk felülemelkedni a különbözőségeinken, túllépni a felekezeti, faji és kulturális határokon, és igazán szeretni egymást, az Krisztushoz fogja vonzani őket, és figyelni fognak arra, amit mondunk (ld. János 13:35).
Biztos lehetsz benne, hogy ha Jézusnak szüksége volt ilyen életmódra, akkor neked is szükséged van. Kattints és olvasd tovább A szokások ereje sorozat 11. részét!
