A gazdasági válság átvészelése

Rick Hamlin így írt egy nemrégiben elhangzott beszélgetésről: „Egy hozzám hasonló fickó ezt mondta: »Rettegek munkába menni. Ezek az elbocsátások nyomasztóak. Folyton arra gondolok, hogy én leszek a következő. Rengeteg munkám van, és az ügyfeleim értékelik, amit csinálok, de aggódni kezdtem, és nem tudom abbahagyni.« Az aggodalom a legrosszabb benne, és még rengeteg ilyen történet van; barátok, barátok barátai, gyülekezeti tagok, szomszédok, a gyerekeink barátainak szülei. Korai nyugdíjazás itt, létszámcsökkentés ott, végkielégítés, felmondólevél – ez nem csupán statisztika, arcok társulnak hozzá, és a gyötrő félelem, mely minden napot kínszenvedéssé tesz.”

Lehet, hogy te magad is ilyen csüggesztő helyzetben vagy – a keserűség és csalódottság nyilai mindennap lecsapnak, meggyengítenek és elrabolják az örömödet. A Sátán olyan, mint egy terrorista, gerilla harcmodorra szakosodott. Nagyon jól tudja, hogy ha a mennyei erőkre támadna, akkor veszítene, ezért pécézi ki az egyes hívőket.

A kérdés az, hogyan állhatsz szilárdan, amikor minden megrendül, ami megrendülhet? Nos, kezdetnek itt van, amit Ézsaiás mond: „akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik” (Ézsaiás 26:3). Ha Mózes a körülményeire tekintett volna, sosem tudott volna nyugodt szívvel megállni az egyiptomi hadsereg és a Vörös-tenger közé szorítva. Nyugalma abból a tudatból fakadt, hogy ott van, ahol Isten akarja, hogy legyen.

Nem a békesség önmagában a cél; a békesség csupán mellékterméke annak a tudatnak, hogy: „Milyen nagy a te jóságod, melyet a téged félőknek tartogatsz! Ebben részesíted a hozzád menekülőket minden ember szeme láttára” (Zsoltárok 31:20).