Gazdagabb vagy, mint gondolnád
„Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” (Zsoltárok 103:2)
„Az előtérben két kisgyerek gubbasztott, rongyos kabátjuk láthatóan túl nagy volt rájuk. »Tudna adni régi újságokat, hölgyem?« Dolgom volt – emlékszik vissza az asszony –, nemet akartam mondani, de akkor lenéztem, és megláttam a lábukat. Vékony cipőik teljesen átáztak a havas esőben. »Gyertek be, csinálok nektek forró kakaót!« Ezen nem volt mit megvitatni. Vizes cipőik hamarosan a kandalló előtt hagytak nyomot.
Felszolgáltam nekik a kakaót és hozzá lekváros pirítóst, hogy felvértezzem őket a kinti hideg ellen. Azután visszamentem a konyhába, és újra kezdtem számolni az otthoni költségvetésünket. Hirtelen feltűnt a nagy csend a nappaliban. Bementem hozzájuk, és láttam, hogy a kislány az üres csészét tartja a kezében és nézegeti. A kisfiú azt kérdezte: »Hölgyem, maga gazdag?« Ránéztem kopottas bútoraimra, és azt mondtam: »Én gazdag? Dehogyis!« A kislány óvatosan visszatette a csészét a csészealjra, s azt mondta: »Pedig a csészéje illik a tányérkához.« A hangja öreg volt az éhségtől, de nem olyantól, amilyen az üres gyomor éhsége. Aztán elmentek az újságpapírkötegekkel védekezve a szél ellen. Nem mondták, hogy köszönöm. Nem is kellett mondaniuk – ennél sokkal többet tettek értem. Egyszerű teáskészlet, de a csésze és a csészealj illik egymáshoz. Pörkölt krumplival, tető a fejünk felett, férjem biztos munkahellyel – ezek is illettek egymáshoz. A székeket elvettem a kandalló elől, visszatettem a helyükre, és kitakarítottam a nappalit. A kicsi sáros cipők nyomai azonban ott maradtak a szívemen – ott is hagytam őket. Szeretném, ha mindig emlékeztetnének rá, milyen gazdag is vagyok.”
Imádkozz így:
Uram, köszönöm mindazt, amim van: az otthonomat, az autómat, az állásomat és minden javamat. Atyám, ma arra kérlek, hadd nyerhessek bepillantást egy olyan ember életébe, aki nálam szegényebb, hogy ezzel megérintsd szívemet, és együttérzést kelts bennem, hogy abból, amit nekem adtál, áldás tudjak lenni számára. Segíts, hogy lehetőségeimhez mérten adni tudjak, és ne fordítsak hátat azoknak, akik szükségben vannak! Jézus nevében. Ámen!
