BOSSZÚ: A CSAPDA

„Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért.
A tisztességre legyen gondotok minden ember előtt.”  (Róma 12:17)

 

Az Ószövetségben, ha vétkeztél ellenem, akkor jogom volt elérni, hogy veled is ugyanaz történjen. Engedélyt adtak arra, hogy begyűjtsem az adósságot, és gonosszal fizessek a gonoszért (ld. 3Mózes 24:19; 2Mózes 21:23–25). A törvény mindenek felett állt. Jézus még nem halt meg, hogy megszabadítsa az embereket.

Nézzük meg, mit mondott Jézus az újszövetségi hívőknek!

„Hallottátok, hogy megmondatott: »Szemet szemért, fogat fogért.« Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosz emberrel, hanem aki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda annak arcod másik felét is! Ha valaki pereskedni akar veled, és el akarja venni az alsóruhádat, engedd át neki a felsőt is! Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre! Aki kér tőled, annak adj, és ne fordulj el a kölcsönt kérőtől!” (Máté 5:38–42)

Jézus megszünteti a neheztelés homályos területeit. Sőt, azt mondja, a hozzáállásunknak olyan mértékben el kell távolodnia az önmagunkért való bosszúállástól, hogy hajlandóak legyünk ismét megnyitni magunkat a lehetséges kihasználás előtt.

Amikor meg akarjuk torolni az ellenünk tett rosszat, akkor bírónak állítjuk be magunkat. A meg nem bocsátó szolga a Máté 18-ban ezt tette, amikor börtönbe vetette a szolgatársát. De ez nem az isteni igazság útja.

„Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: »Enyém a bosszúállás, én megfizetek« – így szól az Úr.” (Róma 12:19)

 Isten gyermekeiként igazságtalan, ha bosszút állunk önmagunkért. Helyet kell adnunk az igaz Bírónak. Isten az igaz Bíró. Csak Ő áll bosszút igazságosan.

Jézus a szívünk állapotát sokszor a termőföldhöz hasonlítja. Arra int minket, hogy eresszünk gyökeret és vessünk alapot Isten szeretetében. Ekkor Isten Igéjének a magja gyökeret ver a szívünkben, növekszik, és végül megtermi az igazság gyümölcseit. A gyümölcs a szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség és mértékletesség (ld. Galata 5:22–23).

De a termőföld csak azt termi, amit elültettek benne. Ha a kételkedés, meg nem bocsátás és sértődöttség magjait ültetjük el, akkor másféle gyökér kezd nőni Isten szeretete helyett. Ezt úgy nevezik, hogy a keserűség gyökere.

Francis Frangipane kiváló meghatározást adott a keserűségre. „A keserűség a beteljesületlen bosszú.”¹ Akkor fejlődik ki, ha a bosszúvágy nincs kielégítve olyan mértékben, amilyen mértékben vágyunk rá. A Zsidókhoz írt levél írója éppen erről a témáról beszélt.

„Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat. Ügyeljetek arra, hogy senki se hajoljon el Isten kegyelmétől, hogy a keserűségnek a gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön.” (Zsidók 12:14–15)

A keserűség egy gyökér. Ha a gyökeret gondozzák – öntözik, óvják, táplálják és figyelnek rá –, akkor mélyebbre nyúlik és megerősödik. Ha nem kezelik gyorsan a gyökereket, akkor nehéz lesz kihúzni őket. A sértődöttség ereje tovább növekszik. Ezért ne engedjük lemenni a napot a haragunk felett (ld. Efezus 4:26), mert akkor az igazság gyümölcse helyett a harag, neheztelés, irigység, gyűlölet, viszály és megosztottság aratását fogjuk tapasztalni. Jézus ezeket gonosz gyümölcsöknek nevezte (ld. Máté 7:19–20).

Sokszor nem is tudjuk, hogy sértődöttség jelent meg a szívünkben. A keserűség gyökere alig észrevehetően alakul ki. De ahogy tápláljuk, az növekszik és erősödik.

Meg kell vizsgálnunk a szívünket, és ki kell nyitnunk az Úr intése előtt, mert csak az Ő Igéje tudja megítélni a szívünk gondolatait és szándékait. Ne félj megengedni a Szentléleknek, hogy rámutasson bármilyen meg nem bocsátásra vagy keserűségre! Minél tovább rejtegeted, annál erősebb lesz, és annál keményebb lesz a szíved. Maradj lágyszívű! Hogyan?

„Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban.” (Efezus 4:32)

 

[1] Francis Frangipane, The Three Battlegrounds (Cedar Rapids, IA: Advancing Church Publications, 1989), 50.