Isten humora: a csodák
„Amikor a németek megszállták Ausztriát a II. világháború idején (Anschluss1), a bécsi zsidók számára akkor ez a halálos ítéletet jelentette. Szombaton a bécsi főrabbi bevonult a zsinagógába, hogy felszólaljon. Abban az életveszélyes közegben, farkasszemet nézve a halállal – nem tudni, hogy véletlenül rontotta el vagy szándékosan – így kezdte a beszédét: »Testvéreim! A helyzet reménytelen, de nem komoly.« A közmondás eredetileg úgy szól: »A helyzet komoly, de nem reménytelen« – ám ő fordítva mondta. Ekkor mindenki elkezdett nevetni.”2 Van, amit már csak úgy lehet elviselni, hogy nevetünk rajta. Nem véletlen, hogy a zsidó kultúra tele van humorral. A zsidóságot rengeteg tragédia és megvetés érte a történelem során, mégis páratlan humorérzékkel rendelkezik. A humor a túlélés eszköze, mert mindent elviselhetőbbé tesz.
Bármin mész is jelenleg keresztül, létfontosságú, hogy megőrizd a humorérzékedet. Legyen szó egy elhangzó viccről vagy egy humoros filmjelenetről, azért nevetünk rajta, mert váratlan fordulattal találkozunk. Minden viccnek van csattanója, ez a meglepetés okoz nevetést. Amikor tehát azt kérem, hogy őrizd meg a humorérzékedet, arra gondolok: mindig légy kész fogadni a meglepő fordulatokat, amelyekkel Isten a könnyeket nevetésre fordítja az életedben. Nem marad minden olyan kilátástalan, mint amilyennek jelenleg tűnik.
Életünk legnagyobb csattanói még előttünk állnak – az Úr humorérzéke rá a garancia. Isten humora a csodáiban érhető tetten, azokkal nevettet meg bennünket. Jól példázza ezt Izsák születésének története.
Ábrahámot és Sárát huszonöt éven át kínozta a gyermektelenség fájdalma. Jóllehet „kerülőúton” Ábrahámnak született egy fia, Izmael, de közös gyermekre látszólag hiába vártak. Éltél már át hasonlót? Imádkoztál már hosszú időn át valamiért, amire késett a válasz? A hit ősatyja és felesége ezen ment keresztül, Isten pedig kivárt. Megdöbbentő, de egészen addig nem avatkozott közbe, amíg már emberileg teljesen lehetetlenné vált, hogy gyermekük szülessen. Ezen a ponton újból megismételte az Ábrahámnak tett ígéretét – kihangsúlyozva, hogy márpedig Sárától fog születni a gyermek.
Ekkor a százéves Ábrahám arcra borult, és nevetni kezdett (ld. 1Mózes 17:15–19). Később a kilencvenéves Sára is nevetett ezen az abszurdnak hangzó ígéreten. Olyan képtelenségnek tűnt, hogy az már vicces volt. Ám Isten komolyan gondolta a csattanóját, és nevet adott a születendő gyermeknek; Izsáknak nevezte el, ami azt jelenti: „nevetés”.3 Az a csoda, amit Ábrahám és Sára átélt, nevetést hozott az életükbe – Istennek ez a terve veled is!
A lehetetlen Isten specialitása, vagyis csodái a legképtelenebb helyzetekből bontakoznak ki. Ha kell, öt halból és két kenyérből tömegeknek ad enni, eltart a válságban egy kevéske lisztből és olajból, pusztában fakaszt vizet, meddőnek ad gyermeket, gyógyíthatatlan beteget tesz egészségessé, tragédiák után kárpótol a könnyekért, és képessé tesz újra nevetni. Ő a csodák Istene, számára MINDEN lehetséges!
[1] Ausztria erőszakos Németországhoz csatolása 1938-ban
[2] Ruff Tibor igehirdetésében hangzott el a szlovákiai Žiar Keresztény Közösség (Kresťanské spoločenstvo Žiar) gyülekezetben 2017. március 5-én. (https://youtu.be/MbHJCjs0p4A)
[3] https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-keresztyen-bibliai-lexikon-C97B2/i-C9ECA/izsak-C9F44/
