
1996. február 23-án, várandósságának negyedik-ötödik hónapjában Mary Clarke rosszul érezte magát. Így emlékezik vissza: „Alig kaptam levegőt és nagyon szédültem.” Orvosa azt mondta, hogy azonnal jöjjön be hozzá.
Amikor a nővér megvizsgálta, azt mondta a kismamának: „Hallanunk kellene a gyermek szívverését.”
Jó darabig próbálkozott, de nem érzékelt szívhangot. Amikor az orvos bejött a szobába, a nővér megkérte az orvost, hogy ő is próbálja meghallgatni. Tíz-tizenöt percnyi sikertelen próbálkozás után az orvos ultrahangos vizsgálat mellett döntött. Az ultrahangos vizsgálatot végző orvos sem talált szívhangot, ezért behívta még egy kollégáját segítségül. De ez a másik orvos sem hallotta a magzat szívverését. Ekkor a nőgyógyász azt mondta Marynek és férjének, Ronnak: „A baba meghalt. Nem tudom megmondani, miért történnek ilyen dolgok. Nagyon sajnálom, de el kell végeznünk egy művi vetélést.”
„A szívünk összetört. Elvesztettük drága kisbabánkat” – mondja Mary. A nővér átkísérte őt a szülészetre, és elmagyarázta, mi fog történni, amikor beindítják a szülést. „Ahogy ott feküdtem az ágyban – mondja Mary –, imádkoztam, hogy Isten vigyázzon a kisbabánkra, amíg majd találkozhatunk vele a mennyben.”
Eközben Mary nővére felhívta telefonon Pat Bailey-t, egy hölgyet a gyülekezetükből, és kérte, hogy ő is imádkozzon. A telefonbeszélgetés során Pat valami megdöbbentő dolgot mondott: „A baba nem halott. Mondd nekik, hogy kérjenek új konzultációt!” Így aztán Ron és Mary megkérték az orvost, hogy végezzen el még egy vizsgálatot, mielőtt elkezdené a beavatkozást. A szülők megnyugtatására az orvos elrendelt még egy utolsó ultrahangos vizsgálatot.
Az ultrahang szobában egy másik nővér, aki eddig még nem találkozott a házaspárral, megkezdte a vizsgálatot. Egy pillanattal később egészen természetes hangon közölte: „És íme, a szívhang.”
„Biztos benne?” – kérdezte Mary.
„A magzat szívhangja tökéletes, semmi probléma” – felelte a nővér.
Mary ekkor odafordult ahhoz a nővérhez, aki a szülészetről kísérte őt át, és látta, hogy annak leesett az álla, és szemei akkorára kerekedtek, mint egy csészealj. Ekkor behívták az orvost is, hogy nézze meg a monitort. Ő egészen elcsodálkozva mondta: „Ha nem láttam volna a saját szememmel, nem hinném el. Ez nem lehet ugyanaz a baba, akit az előző ultrahangon láttam!”
Óvatosságból azért felvették Maryt az Irgalmas Samaritánus Kórházba, ahol az orvos később ezt mondta neki: „Szívesen megmagyaráznám önnek, mi történt itt – de nem találok magyarázatot. Ilyen diagnózist mindig meg kell erősítenie egy másik orvos szakvéleményének, de vannak esetek, melyeket még az orvostudomány sem tud megmagyarázni. Néha az egyetlen magyarázat, hogy Isten közbeavatkozott.”
„Nem volt szükségem magyarázatra – mondja Mary –, tudtam, hogy Isten csodát tett, és elég volt ennyit tudnom.” 1996. augusztus 22-én megszületett James Andrew Clarke, egy egészséges, gyönyörű kisfiú! A szülészorvos, aki világra segítette őt, és aki látta őt az ultrahangon még magzat korában, azt mondta Marynek és Ronnak: „Ez a baba valóban különleges!”
Lehet, hogy néha semmi kedved társaságba menni. Ilyenkor könnyű teljesen bezárkózni.
A legnagyobb szabadság ott kezdődik, amikor Isten kezébe tudod tenni azt is, amihez a leginkább ragaszkodsz.
Sebzett, lázadó tiniként „mindent is” kipróbáltam a boldogság utáni hajszában. Kiégve, csontsoványra fogyva tértem haza Atyámhoz.
„Anyám tanácsát többé nem felejtettem el. Megmutatta nekem az utat a Bibliához.”
Igaz történet egy fiatal párról, akik az abortusz helyett az életet választották, és nem bánták meg.
Ugyanaz a kudarc: az egyik ember visszafordul, a másik újrakezdi. És innen egészen más irányt vehet az életük.
„…arra ébredtünk, hogy lökés érte a hajótestet. Vagy aknára futottunk, vagy eltalált minket egy torpedó…”


Igaz történet egy fiatal párról, akik az abortusz helyett az életet választották, és nem bánták meg.
Ugyanaz a kudarc: az egyik ember visszafordul, a másik újrakezdi. És innen egészen más irányt vehet az életük.
„…arra ébredtünk, hogy lökés érte a hajótestet. Vagy aknára futottunk, vagy eltalált minket egy torpedó…”




„Mert éhes voltam, és adtatok ennem...”🥖✨ #maiige
„Hálás vagyok Istennek, hogy a kezembe adta a Mai Igét. Minden nap erőt meríthetek belőle. Isten szava mellett, új dolgokat is tanulhatok belőle, jobban megismerhetem önmagamat, formálja a jellememet, gondolatokat ébreszt bennem, melyeket egész nap forgatok a szívemben. Az adakozás a szívben dől el. Azt szeretném, hogy minél több emberhez eljusson az Örömhír, hogy formálódjunk általa és egyre közelebb kerüljünk az Úr Jézushoz.”
további visszajelzések

„Mert éhes voltam, és adtatok ennem...”🥖✨ #maiige
„Hálás vagyok Istennek, hogy a kezembe adta a Mai Igét. Minden nap erőt meríthetek belőle. Isten szava mellett, új dolgokat is tanulhatok belőle, jobban megismerhetem önmagamat, formálja a jellememet, gondolatokat ébreszt bennem, melyeket egész nap forgatok a szívemben. Az adakozás a szívben dől el. Azt szeretném, hogy minél több emberhez eljusson az Örömhír, hogy formálódjunk általa és egyre közelebb kerüljünk az Úr Jézushoz.”
további visszajelzésekAmikor már az elvonókúra és az akaraterő is kevés volt, egyetlen őszinte ima indította el a fordulatot.
„Hálás vagyok az Úrnak Értetek! Csodás szolgálat, amit végeztek. Nem tehetem meg, hogy ne támogassam ezt a szolgálatot. Terjedjen az Isten ígérete, szeretete, megmentő ereje. Áldjon meg az Úr Benneteket! Férjemmel imádkozunk a csapat minden tagjáért!”
további visszajelzésekAmikor már az elvonókúra és az akaraterő is kevés volt, egyetlen őszinte ima indította el a fordulatot.
„Hálás vagyok az Úrnak Értetek! Csodás szolgálat, amit végeztek. Nem tehetem meg, hogy ne támogassam ezt a szolgálatot. Terjedjen az Isten ígérete, szeretete, megmentő ereje. Áldjon meg az Úr Benneteket! Férjemmel imádkozunk a csapat minden tagjáért!”
további visszajelzések

Állj meg egy pillanatra, és töltekezz – Fedezd fel az Igefolyamot!
HangoskönyvFelfoghatatlan békesség - Hogyan találjunk békére egy háborgó világban?


Kommunikálj úgy, hogy célba érjen az üzeneted! – 1. rész
Németh Mihály drogfüggőből lett addiktológiai tanácsadó. Története reményt ad mindenkinek, akit érint a szerhasználat.
A félelem kedveli a fejvesztett menekülést. De milyen nyomot hagynak az életünkben a félelemből, hirtelen meghozott döntések?
„…egy hangot hallottam, hogy öljem meg magam és a gyerekem.” Van kiút a pusztító örvényből. Mihalovics Krisztina története.


Volt már olyan, hogy egyik imád követte a másikat, mégsem érkezett válasz? Úgy tűnt, mintha szavaid visszaverődnének a plafonról...