Gyógyulást kérő imák (4)

Negyedik imádság

Érzelmi gyógyulásért

„De fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak.” (Malakiás 3:20)

 

Uram, emlékezni akarok mindarra a jóra, amit te adtál nekem. Te megbocsátod minden bűnömet és meggyógyítod minden betegségemet. Te szabadítasz meg a veszedelemtől. Te szeretettel és irgalommal koronázol meg. Betöltöd javakkal életemet, megújul ifjúságom (ld. Zsoltárok 103:2–5).

Ma leteszem eléd életemet, szabadításodat, megújító érintésedet keresem. Te azt mondtad: „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű” (Máté 11:29–30). Ma átadom neked minden terhemet, minden fájdalmamat, csüggedésemet, reménytelenségemet, haragomat és kétségbeesésemet.

Te értem hullattad véredet a kereszten, nemcsak azért, hogy bocsánatot nyerjek és testileg meggyógyuljak, de azért is, hogy lelkileg is egészséges legyek (ld. Máté 8:16–17; 3János 1:2). Igéd kijelenti, hogy te meggyógyítod a megtört szívűeket, és bekötözöd sebeiket (ld. Zsoltárok 147:3). Uram, kérlek, kötözd be az én sebeimet is! Formáld át őket megváltó szeretetedre emlékeztető jelekké! Nem azt kérem, hogy töröld az emlékezetemből a múltat, hanem hogy hadd láthassam mindazt a te kegyelmed szemével. Mutasd meg, hogy legsötétebb óráimban is ott voltál velem – erősítettél és bátorítottál, hogy kitartsak; ott jöttél mellettem, biztosítottál arról, hogy nem kell átélnem nagyobb szívfájdalmat, mint amit el tudnék hordozni (ld. 1Korinthus 10:13).

Nem számít, milyen sötét az éjszaka, tudom, hogy a te irgalmad minden reggel megújul. Igazság napja, ragyogj be szereteted fényével életem minden zugába! Szabadíts meg ettől a fájdalomtól, hogy örvendezhessek benned! Örömöd olajával kend meg összetört szívemet! Váltsd meg múltamat, és használd formálásomra, hogy azzá lehessek, akinek te terveztél! Krisztus nevében. Ámen.