
3. Engedjük el a szorongást!
A Sátán másik taktikája, amivel megpróbálja elrabolni a békességünket, hogy eláraszt minket szorongással. Ismerjük azokat a dolgokat, amik ébren tartanak minket éjszaka: a jövő… a tornyosuló számláink… a tékozló fiunk vagy lányunk… az egészségi állapotunk, amit az orvosunk még nem fejtett meg… a biztonságunk a környéken. Amikor folyamatosan ezeken a dolgokon töprengünk, nem alszunk jól és nem pihenünk meg Isten szeretetében.
A Filippiekhez írt levél 4. fejezetének erre is van orvossága. Azt mondja: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt…” (6. vers).
Átadjuk Istennek imában a minket lenyomó terheket. Itt egy valódi áthelyezés történik, mi felemeljük a terhet és levesszük a hátunkról, Ő pedig kezébe veszi. Ami számunkra túl nehéz volt, az Ő kezében pillekönnyűvé válik. Úgy jövünk hozzá, mint egy kisgyerek. Nem olyan imádságot próbálunk szavakba önteni, ami úgy hangzik, mint a Károli-fordítású Biblia szövege. Ehelyett azt mondjuk:
– Atyám, engem ez borzasztóan zavar. Aggódom, hogyan fog ez elsülni. Foglalkoznál vele a kedvemért? Mi lenne, ha egyszerűen csak rád terhelném ezt az egészet? Te sokkal erősebb vagy, mint én.
Az eredmény, ha őszintén Istenre bízzuk szorongásainkat, egy természetfeletti béke.
Gyakran ismételgetjük Istennek problémáinkat, de nincsen valódi áthelyezés. Abban a percben, ahogy kimondjuk az áment, ugyanúgy lesúlyozva érezzük magunkat, mint amikor elkezdtük. A gondolatainkat még mindig emészti a kérdés, hogy „Mit fogok ezzel kezdeni?” Valójában tehát semmit nem adtam át a Mindenható kezébe.
E. Stanley Jones, a nagyszerű metodista misszionárius írt egy egyoldalas áhítatot az 1940-es évek elején ezzel a sokkoló címmel: Az aggodalom ateizmus. Sok gyülekezetbe járó ember állítaná, hogy habár hisz Istenben, „egyszer-kétszer” azért aggódik. Mire gondolt Istennek ez az embere? Ezt írta:
„Az aggodalmas ember azt mondja: Nem tudok megbízni Istenben, a saját kezembe veszem a dolgokat. Mi az eredmény? Aggodalom, frusztráció, és amikor a rettegett dolog bekövetkezik, az ember nem tud szembenézni vele… Az aggodalom azt mondja: Isten nem törődik ezzel, ezért nem fog semmit sem tenni – nekem kell átaggódnom. A hit azt mondja: Isten törődik ezzel, Ő és én együtt kitaláljuk a megoldást. Én készségesen megcselekszem, amit kér, Ő pedig megadja hozzá az erőt – ezzel a kombinációval bármit megtehetünk.”1
Amikor valóságosan átengedjük Istennek a szorongásunkat, akkor „Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban” (Fil 4,7). Ez Isten garanciája! A hasonlattal a katonaságra utal, Isten békességét őrségként ábrázolja, amint erőteljes lépésszámmal járja folyamatosan körül a szívedet (az érzelmeid legmélyebb részét) és az elmédet (a gondolatvilágod központját). Egy-két-há’-négy, egy-két-há’-négy… az isteni őrség folyamatosan köröz körülötted óráról órára, biztosítja, hogy semmi ártalmas ne jusson át rajta, hogy megérinthesse akár az érzelmeidet, akár a tudatos gondolataidat. Teljes védelmet élvezel!
A békességnek ezt a szintjét nem olyan régen egy segédpásztorunk, Carlo Boekstaaf sírjánál láttam, akit korábban már említettem. Ott álltam, és Ingrid, Carlo csodálatos és istenfélő felesége kezét tartottam a kezemben, aki most egyedül maradt, sokkal korábban, mint gondolta. Ahogy a felkért igehirdető, úgy én is harcoltam az érzelmeimmel, mert Carlo az egyik legközelebbi barátom volt.
Ingrid megérezte, hogy min megyek keresztül, és halkan mormolta, ahogyan ott álltunk:
– Ne aggódj, Pásztor! Minden rendben lesz. Rendben leszek. És te is.
Azt gondoltam magamban: Istenem, én vagyok itt a pásztor és ő az özvegy. Nekem kellene ezeket mondani neki! Békessége nem volt logikus. Teljesen természetfeletti volt – az, amit csakis „Isten békességének” lehet hívni.
A szorongás a békesség természetes ellensége. Azonban elűzhetjük, ha szorongásunkat és aggodalmainkat átruházzuk az Úrra.
Ezt a tartalmat Jim Cymbala, a Szegletkő Kiadói Alapítványnál megjelent „Többre lettél teremtve” c. könyvének felhasználásával készítettük.
[1] E. Stanley Jones: Abundant Living (Nashville: Abingdon, 1942), 74.
A zene nem csak háttérzaj. Hatással van rád akkor is, ha nem figyelsz minden szóra.
Amikor a gyász súlya elviselhetetlennek tűnik, van Valaki, aki a kimondhatatlan fájdalmat is érti.
Németh Mihály drogfüggőből lett addiktológiai tanácsadó. Története reményt ad mindenkinek, akit érint a szerhasználat.
A félelem kedveli a fejvesztett menekülést. De milyen nyomot hagynak az életünkben a félelemből, hirtelen meghozott döntések?
„…egy hangot hallottam, hogy öljem meg magam és a gyerekem.” Van kiút a pusztító örvényből. Mihalovics Krisztina története.
„Mindig örömmel olvasom ezeket a bátorító üzeneteket, mert tényleg bátorítanak. Olyan helyzetekről olvashatunk benne ami hétköznapi és ettől lesz személyes.”
további visszajelzések„Mindig örömmel olvasom ezeket a bátorító üzeneteket, mert tényleg bátorítanak. Olyan helyzetekről olvashatunk benne ami hétköznapi és ettől lesz személyes.”
további visszajelzésekVolt már olyan, hogy egyik imád követte a másikat, mégsem érkezett válasz? Úgy tűnt, mintha szavaid visszaverődnének a plafonról...
Ha a „mégse öröm” cellájában tengeted a napjaid, akkor Júlia története éppen neked szól!
Igaz történet egy fiatal párról, akik az abortusz helyett az életet választották, és nem bánták meg.
Minden oka megvolt arra, hogy el akarjon bújni a tömegben. Minden oka megvolt arra, hogy a hátsó sorban üljön. Ehelyett inkább...
Nevelőotthon, megfélemlítés, ármányok és intrikák… De aki az Isten kezébe teszi az életét, mindebből győztesen jut ki.
Nézz szembe azzal, mit hordozol gyerekkorodtól fogva, és engedd, hogy Mennyei Apukád begyógyítsa sebeidet.


Minden oka megvolt arra, hogy el akarjon bújni a tömegben. Minden oka megvolt arra, hogy a hátsó sorban üljön. Ehelyett inkább...
Nevelőotthon, megfélemlítés, ármányok és intrikák… De aki az Isten kezébe teszi az életét, mindebből győztesen jut ki.
Nézz szembe azzal, mit hordozol gyerekkorodtól fogva, és engedd, hogy Mennyei Apukád begyógyítsa sebeidet.




Állj meg egy pillanatra, és töltekezz – Fedezd fel az Igefolyamot!
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni.”
„Kedves Mai Ige! Nagyon köszönöm a "Nem néma a menny-Kövesd Isten hangját te is!" című üzenetsorozat minden üzenetét! Hozzám az utolsó nap üzenetei által szólt Isten legerőteljesebben. Volt, hogy egy-egy mondatát többször is elolvastam, hogy jobban beleivódjon a szívembe. Igen, Isten hangját ha hallom, és teszem azt, amit rám bízott, számolnom kell azzal, hogy lesznek a sátán részéről támadások, nem fog minden úgy történni, ahogy szeretném. De akkor is állhatatosnak kell maradnom, nem szabad megalkudnom, meghátrálnom. Nem az emberek elfogadására kell törekednem, hanem arra, hogy jól halljam Isten hangját és tegyem akaratát. Jobban kell szeretnem az Ajándékozót, mint az ajándékait, és engednem kell, hogy a nehézségek kereszttüzében Isten a jellememet formálhassa.”
további visszajelzésekHogyan maradhat reménységed akkor is, amikor már minden azt súgja: túl sokáig vártál?
„Kevés emlékem van a gyerekkoromból. Azt tudom, hogy kilencévesen próbáltam meg először öngyilkos lenni.”
„Kedves Mai Ige! Nagyon köszönöm a "Nem néma a menny-Kövesd Isten hangját te is!" című üzenetsorozat minden üzenetét! Hozzám az utolsó nap üzenetei által szólt Isten legerőteljesebben. Volt, hogy egy-egy mondatát többször is elolvastam, hogy jobban beleivódjon a szívembe. Igen, Isten hangját ha hallom, és teszem azt, amit rám bízott, számolnom kell azzal, hogy lesznek a sátán részéről támadások, nem fog minden úgy történni, ahogy szeretném. De akkor is állhatatosnak kell maradnom, nem szabad megalkudnom, meghátrálnom. Nem az emberek elfogadására kell törekednem, hanem arra, hogy jól halljam Isten hangját és tegyem akaratát. Jobban kell szeretnem az Ajándékozót, mint az ajándékait, és engednem kell, hogy a nehézségek kereszttüzében Isten a jellememet formálhassa.”
további visszajelzésekHogyan maradhat reménységed akkor is, amikor már minden azt súgja: túl sokáig vártál?