„Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: Hallgass el, némulj meg! És elült a vihar, és nagy csendesség lett.” (Márk 4:39)
Egy napon Jézus azt mondta a tanítványainak: „Menjünk át a túlsó partra! Ők pedig otthagyva a sokaságot, csatlakoztak hozzá, minthogy ő már a hajóban volt; de más hajók is követték őt. Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. Ő pedig a hajó hátsó részében a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk? Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: Hallgass el, némulj meg! És elült a vihar, és nagy csendesség lett. Akkor ezt mondta nekik: Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek? Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?” (Márk 4:35–41).
Jézus követése nem mentesít az élet viharai alól, ezért:
1) Emlékeztesd magad arra, ki van veled: Jézus! Gondolj bele: ha Jézus le tudta csendesíteni a vihart, akkor biztosan meg is tudta volna akadályozni, hogy kitörjön. Ő azonban engedi, hogy viharokon menjünk keresztül, hogy bebizonyítsa, nincs olyan problémánk, amit ne tudna megoldani. Lehet, hogy tehetetlen vagy az adott helyzetben, ám ő nem az, és épp ezáltal ismered meg őt úgy, ahogy eddig még soha. A cél az, hogy megerősödve érj a túlpartra.
2) Bízz abban, amit Jézus mondott! Ha Jézus mondja, hogy: „Menjünk át a túlsó partra”, akkor a leghatalmasabb hullám sem tud elsüllyeszteni. Az igazság az, hogy nem tudjuk átvészelni az élet viharait valaki más hitére támaszkodva, a saját szívünknek és elménknek kell biztos alapon állnia. Neked mit ígért Isten? Állj rá ígéretére!
