Spurgeon kortársa, dr. Joseph Parker a londoni City Temple Church gyülekezet lelkésze volt. Egyik nap ezt az igeverset olvasta fel a szószékről: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.” Hosszú csend következett, majd becsukta a Bibliáját, a gyülekezetre nézett, és ezt mondta: „Nos, barátaim, ennyi elég is!” Igei és gyakorlati szempontból is kijelenthető, hogy igaza volt! Ha Isten a pásztorod, semmiben nem szenvedsz hiányt. Még a legmostohább körülmények között sem kell félned „semmi bajtól”, mert ő veled van (4. v.). Minden szükséged be lesz töltve és teljes biztonságban élhetsz, mivel nincs olyan helyzet, amelyben Isten ne tudna gondoskodni rólad (ld. Filippi 4:19). Ezért mondta Pál, hogy habár semmije sincs, minden az övé (ld. 2Korinthus 6:10). Isten szemszögéből nézve rajta kívül nincs is szükségünk egyébre.
„Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” (Róma 8:32) – teszi fel a kérdést a Biblia. Ha egyszer a legnagyobb kincsét már nekünk adta, megtagadna-e tőlünk bármi ennél kevesebbet? Bizonyára nem, ugyanakkor az isteni időzítéssel kapcsolatban észben kell tartanunk néhány dolgot.
- Mivel ő messze bölcsebb, mint mi, nála az irányítás, de ha eljön az alkalmas idő, a válasz is megérkezik a kéréseinkre.
- Parancsolatokat adott nekünk, és amíg nem engedelmeskedünk nekik, a választ sem kapjuk meg.
- A hit az imameghallgatás elengedhetetlen feltétele. Jézus maga mondta: „Higgyétek, hogy mindazt, amit imádságotokban kértek, megkapjátok, és megadatik nektek” (Márk 11:24).
