„Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” (Máté 6:34)
Amikor aggódsz a jövő miatt, állj meg és emlékeztesd magad arra, hogy Isten neve az „az Alfa és az Ómega […] a kezdet és a vég” (Jelenések 22:13). Bármerre mész – Isten már ott van!
Jézus azt mondta: „A juhok hallgatnak a hangjára […] előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját” (János 10:3–4). Honnan ismerik a juhok a pásztor hangját? Onnan, hogy időt töltenek vele! Figyeld meg, hogy „előttük jár”, ami azt jelenti, hogy amíg előrefelé haladsz, Isten irányítani tud. Minden alkalommal, amikor elérsz egy tűréshatárt, ez egy szakítószilárdsági próba: vagy feladod, vagy kitartasz a győzelemig.
A hosszútávfutók a „falba ütközés” kifejezést használják. Amikor kimerültek, és már-már feladnák, tudják: ha kitartanak a fájdalom ellenére is, új lendületet nyernek, és ez juttatja át őket a célvonalon. Olyan feladatokat vállaltál magadra, ami nem a te kötelességed? Tanulj meg egészséges határokat felállítani a saját érdekedben és azok érdekében, akik tőled függnek. Ha nem vagy biztos benne, hogy mi a megfelelő, kérd Istent, hogy mutassa meg, mennyire kell részt venned a barátaid és a családod életében. Ha a teher nem a tiéd, tedd le! Ha túl nehéz, add oda Istennek! Állj rá ígéretére: „Mert nem veti meg és nem utálja az elesettek nyomorúságát, nem rejti el orcáját előlük, segélykiáltásukat meghallgatja” (Zsoltárok 22:25).
A lényeg: minél jobban bízol Istenben, annál inkább csökken a szorongási szinted.
