Halogatás és döntésképtelenség (1)

Jakab azt írja: „a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember” (Jakab 1:8). A határozatlanság bénító, és szokássá is válhat; önmagát táplálja. Ráadásul fertőző is, átterjed másokra.

Döntéseink meghatározzák a sorsunkat!

Minden elért eredmény, legyen akár kicsi, akár nagyszerű, egy döntéssel kezdődik. A Biblia azt mondja: „Ha pedig a trombita bizonytalan hangot ad, ki fog a harcra készülni?” (1Korinthus 14:8). Ha félünk dönteni, a habozásunk miatt elvesztegetjük lehetőségeinket.

De mi történik, ha egész életed arról szól, hogy óvatosságból igyekszel elkerülni a rossz döntéseket barátság, anyagiak, tanulmányok, pályaválasztás, házasság, gyermekvállalás tekintetében? Akkor olyan leszel, mint az a szamár, ami ott áll két bála széna között, és nem képes eldönteni, melyiket kezdje enni – végül éhen hal! A Biblia azt mondja: „…ha nem hisztek, nem maradtok meg” (Ézsaiás 7:9). Ha nem állsz a lábadra hittel, nem lesz lábad, amire állhatnál.

Néha éppen a tökéletességre törekvésünk és a „mindent kézben akarok tartani” féle hozzáállásunk miatt nem jutunk sehova!

Winston Churchill mondta: „A »mindenből csak tökéleteset« vezérelv jelenthet szó szerint bénultságot is.” Henry Ward Beecher írta: „Nem szeretem a hideg, precíz, tökéletes embereket, akik, hogy a hibázást elkerüljék, sohasem tesznek semmit.” A túl sok elemezgetés bénultsághoz vezet. Valahányszor mozdulatlanná dermeszt az esetleges rossz döntés kilátása, ez általában azért van, mert elfelejtettünk egy fontos alapelvet: az ember a hibáiból tanul!

Íme, néhány tanács, melyet érdemes észben tartani, ha félünk a döntéshozástól:

1) Nem tudsz mindenkinek a kedvében járni, tehát ne is próbálkozz vele!

Amikor Tutanhamon fáraó sírját felfedezték Egyiptomban, a falon olyan feliratot találtak, mely figyelmeztette mindazokat, akik ezt az ókori temetkezési helyet háborgatni merik. A következő tíz évben több mint húszan meghaltak váratlanul vagy rejtélyes körülmények között a feltárásban részt vevők közül. Legyen ez akár átok, akár véletlen, amire itt utalni akarunk az, hogy milyen nagy hatással vannak ránk mások! Ez a hatás képes rávenni, hogy elhiggyük, és aszerint cselekedjünk. Megláthatod ezt abból, milyen ösztönösen reagálunk egy tekintetre, egy mosolyra vagy egy homlokráncolásra. A mögötte meghúzódó üzenet: rosszallás, irányítás, manipuláció és elmarasztalás – mindez örvénybe taszíthat!

Jó dolog az összhangra törekvés, de Isten Igéje azt mondja: „ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával” (Róma 12:2). A félelem rávehet, hogy megpróbáljunk olyanná válni, amit szerintünk mások elfogadhatónak tartanak. De ha ezt tesszük, dicséretük üresen fog csengeni fülünkben, mert magunkban ezt gondoljuk: „Csak azt csodálod, amit láttatni akartam veled. Ha ismernéd a valódi énemet, egyáltalán nem tisztelnél.” Vigyázz, a Biblia így figyelmeztet: „az emberektől való rettegés csapdába ejt” (Példabeszédek 29:25).

2) A legnagyobb hiba, amit elkövethetsz, ha félsz hibát elkövetni.

Sok minden vezethet kudarchoz, de a legbiztosabb út hozzá az, ha sosem merünk kockázatot vállalni! Roger Von Oech mondja: „A kudarcnak két haszna van. Először: megtudjuk belőle, hogy mi nem működik. Másodszor: lehetőséget ad új megközelítések kipróbálására.” Sokan azt hiszik, hogy a siker és a kudarc egymás ellentéte, de valójában csupán ugyanazon érem két oldala. A siker nem feltétlenül tartós, a kudarc nem feltétlenül végzetes. A vereségek csak részletfizetések a győzelem felé vezető úton! Ezért írja John Maxwell: „Hibázz idejekorán, hibázz gyakran, de mindig előrefelé bukj!”

Szeretnél kitörni a halogatás és döntésképtelenség csapdájából? Megteheted! További tanácsokért tarts velünk holnap is!