„Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr.” (2Krónikák 20:17)
Ha kételkedsz Istenben, csalódást okozol neki, mert ő jobbat érdemel. Ezért arra kell törekedned, hogy erősítsd a hitedet, mert a hit tiszteli Istent, és Isten megtiszteli a hitet. Problémáknak álcázott lehetőségeket fog küldeni a hited erősítésére.
Amikor Jób elveszítette egészségét, gazdagságát és gyermekeit, akkor azt olvassuk róla a Bibliában, hogy a földre esve leborult, és Istent dicsőítette (ld. Jób 1:20–21). Jób nem a körülményei miatt dicsőítette Istent, hanem azok ellenére. Figyelj meg két dolgot, amit tett:
1) Felnézett. Elismerte, hogy Istennek joga van mindenről dönteni. Bízott Isten szeretetteljes jellemében, és hitte, hogy végeredményben azt fogja tenni, ami számára a legjobb. Neked is ezt kell tenned!
2) Meghallgatta, amit mondtak neki. Felismerte, hogy a megpróbáltatás ideje egyben a tanulás ideje, ezért kijelentette: „ő tudja, milyen úton járok: ha megvizsgál, kiderül, hogy arany vagyok” (Jób 23:10). Ahogy az aranyat is tűzben tisztítják, hogy kiégjen belőle a salakanyag, Jób is bízott abban, hogy a megpróbáltatás tüze által Isten a lehető legjobbat fogja kihozni belőle. Könnyű volt ez számára? Nem.
Szeretnénk az ismerősbe kapaszkodni, és vissza akarunk térni a múlt biztonságába, bár tudjuk, hogy Isten nem ezt szánja nekünk. Félünk attól, hogy a kanyar után meglepetések és nehézségek várnak ránk, ezért szeretnénk levágni az utat és elmenekülni. De ha ezt tesszük, rövidzárlat keletkezik Isten életünkre vonatkozó tervében.
Mit kellene tehát tenned? Állj meg szilárdan a hitben: „álljatok veszteg, és lássátok az Úrnak szabadítását rajtatok” (2Krónikák 20:17 Károli). Bármin mégy át mostanában, ne feledd, hogy Isten veled van!
