A nehézségek megerősítik a lelket

Első számú nem látható haszon:

Az ilyen megtapasztalások újfajta növekedést hoznak. A Biblia azt mondja, hogy amikor Jákob családja számára az idők egyre nehezebbek lettek lent Egyiptomban, akkor „mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek” (2Móz 1,12). A népük annyira megnövekedett, hogy a fáraó aggódni kezdett. Megpróbálta visszaszorítani számukat azzal, hogy elrendelt egy tömegmészárlást a fiú újszülöttek között. Ez természetesen nem működött.

Ehelyett ez a csapás ellenállóságot és szívósságot eredményezett. Az izraeliták a jövő iránti reményüket fejezték ki azzal, hogy még több gyermekük lett (az egyik ezek közül a figyelemre méltó Mózes). Nem törtek meg a nyomás alatt. Az egyiptomi nehézségek megerősítették a nemzet lelkét.

A gondolatot, hogy a nehézség hasznot hoz, nagyon nehezen tudjuk értékelni ma, amikor egy olyan kultúrában élünk, ami kerül bármilyen fájdalmat, akármilyen nyereség származna is belőle. A legtöbb ember célja a gondtalanság, a kényelem és önmaga megjutalmazása. Az emberek nem gondolják, hogy a kihívások és a nehézségek talán Isten tervének tökéletes részei az életükre nézve.

A próbák részei a keresztény életnek. Isten megmutatja, hogyan kerüljük el némelyiket, de néhányon keresztülhalad velünk úgy, ahogy az izraelitákkal végigjárta egyiptomi rabszolgaságuk idejét.

A nehéz időkre az érett válasz az, hogy elismerjük hittel, hogy Istennek mindennel, amit tesz vagy megenged, célja van, még akkor is, ha ez a cél talán nem világos. A Róma 5-ben megvan az a vakmerőség, hogy azt mondja, „dicsekszünk… a megpróbáltatásokkal is (komolyan!), mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által” (3–5. versek). Egyértelmű, hogy Istent jobban érdekli a szellemi növekedés a birtokolt anyagi javaknál.

Néhány igevers szerint nem kellene futnunk a nehéz idők elől, hanem inkább meg kellene ragadnunk őket, mert ezek tesznek minket erősebbé. Erős jellemű, kipróbált emberekké válunk.

Azt gondolom, ez volt Mahoney edző filozófiája is. Azt akarta, hogy az edzések annyira kemények legyenek a kadétok számára, hogy az igazi játszmák könnyűnek tűnjenek. Végig volt egy stratégiája – csak mi nem ismertük fel. Később rájöttünk, amikor jó csapatok ellen játszottunk és körülbelül a játék háromnegyedénél kifutottak az erejükből. Habár keményen tartották magukat az első félidőben és aztán a második kezdeténél is végül láttuk, hogy megadják magukat a mi hajthatatlan nyomásunknak. Azon a ponton a fáradtságuk miatt „érvényesíthettük az akaratunkat felettük”, hogy az edző kifejezését használjam. Egyszerűen nem voltak olyan formában, mint mi.

Soha ne felejtsd el, hogy Isten sokkal jobban szeret téged, mint ahogy azt el tudnád képzelni! Engedd ezt a megértést felülkerekedni a megpróbáltatások során ért minden zavarodottságon vagy frusztráción! Erős jellemet épít bennünk, ami sokkal értékesebb, mint egy magas fizetés vagy egy óriási ház. Az élet próbái mindenképpen részei Isten lelkünket megerősítő stratégiájának.

 

Ezt a tartalmat Jim Cymbala, a Szegletkő Kiadói Alapítványnál megjelent „Többre lettél teremtve” c. könyvének felhasználásával készítettük.