Kegyelem ahhoz, hogy kezelni tudd
„De még nagyobb kegyelmet is ad…” (Jakab 4:6)
Nancy és Ed Huizinga a gyülekezeti karácsonyi műsor próbáján voltak, amikor az otthonuk leégett. Nem ez volt az első tragédiájuk abban az évben. Három hónappal korábban, amikor egy barátjuk, két tizenéves gyermek özvegy édesanyja meghalt rákban, Huizingáék befogadták a két gyermeket a családjukba. Így amikor a házuk leégett, akkor nemcsak az ő otthonuk lett oda, hanem azé a két gyermeké is, akik már a szüleiket is elvesztették. A következő héten, amikor a hamu között keresgéltek, találtak egy darab papírt, amit valahogy megkímélt a tűz. Ez volt ráírva: „Elégedettség: annak felismerése, hogy Isten már gondoskodott mindenről, amire szükségünk lehet a jelen boldogságunkhoz.” Isten „még nagyobb kegyelmet is ad”, amikor tűzpróbákat élünk át.
Egy bibliatanító mondta: „Megváltozik a szemléletmódunk, amikor egy pillanatra felcsillanni látjuk Krisztus célját. Enélkül nincs másunk, csak a keserű, szörnyű tapasztalat. A szenvedés sokféle formában érkezik, de a kegyelem mindig ott van, hogy átvigyen rajta. Én már elég sok megpróbáltatást átéltem ahhoz, hogy habozás nélkül állíthassam: egyedül Krisztus nézőpontja tudja a keserűséget örömre cserélni. Jézus a középpontja a szenvedés kirakós játékának. Ha ő a helyére kerül, minden más is sorban értelmet nyer.”
Donna VanLiere írja: „Amikor az élet hátba támad… és a diagnózis, bántalmazás, az otthonunk elárverezése, tönkrement házasság, haláleset vagy anyagi veszteség térdre kényszerít… a kegyelem azt mondja, hogy van még szeretet a hűtlenség után, van még öröm a lesújtó diagnózis után, és van még élet az anyagi csőd után… a kegyelem valóság… legyőzhetetlen ajándék, amelynek hatalma van megváltoztatni az életünket. De van egy feltétele: mint minden ajándékot, ezt is el kell fogadnod, át kell venned, meg kell ragadnod.”
