Egy vasárnapi iskolai tanító Jónásról mesélt, aki nem engedelmeskedett Istennek, és végül lenyelte egy cethal. Három napon és három éjen át kiáltott a tenger mélyéről, mire Isten megparancsolta a cetnek, hogy köpje ki Jónást a partra. Amikor az óra végén a tanító megkérdezte az osztályt, hogy mit értettek meg a történetből, egy kisfiú felkiáltott: „Azt, hogy a jó embereket nem lehet sokáig lent tartani!” Nem attól fulladsz meg, hogy vízbe esel, hanem ha ott is maradsz! Dávid ezt írta: „Az Úr irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az útja tetszik neki. Ha elesik is, nem marad fekve, mert az Úr kézen fogja” (Zsoltárok 37:23–24).
Amikor elúszni látszanak az álmaid és a terveid, ne veszítsd szem elől a célt és „fuss állhatatossággal” (ld. Zsidók 12:1). Gondolj Winston Churchill szavaira, aki ezt mondta: „A bulldog orra azért hajlik hátra, hogy lélegezni tudjon anélkül, hogy elengedné a zsákmányát.” Amikor a teljes figyelmeddel összpontosítasz valamire, jó eséllyel előbbre viszed az adott ügyet; ezért akarja a Sátán, hogy jelentéktelen dolgokra koncentrálj. Jézus tovább látott a keresztnél: arra fókuszált, ami a túloldalon várt rá.
„Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére” – biztat bennünket a Biblia. Ne feledd, hogy Istennél nincs heti bér – ő a végén fizet majd. Aszerint fog megjutalmazni, hogy miként fejezed be, nem pedig aszerint, hogy hogyan kezdted. Pál így ír: „A mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk…” (2Korinthus 4:17). Tartsd hát a szemed a célon és menj tovább!
