Kata rajongott a karácsonyért. „Olyan lassan telik az idő!” – morgott advent elejétől kezdve, és azt kívánta, bárcsak előre lehetne tekerni az időt. Egy nap a nagymamája megkérdezte: „Tudod, miért jó, hogy négy hétig tart az advent?” „Jó? Ez egyáltalán nem jó, hanem halálian unalmas.” „Igen, így is gondolkodhatsz, és akkor tényleg rossz – mosolygott a nagyi. – De elárulok neked egy titkot: várakozás közben készül a szívünk. Olyan ez, mint amikor sütit sütünk. Az illat már ott van, de az igazi íz csak a végén jön. A karácsonyt várni nem azt jelenti, hogy csak számoljuk a napokat – hanem hogy közben helyet készítünk Jézusnak – a szívünkben, a tetteinkben. És az örömben, amit másoknak adunk.” Kata elkezdett aktívan várakozni. Segített feldíszíteni a házat. Megtanult egy verset a karácsonyi műsorra. Esténként meggyújtotta az adventi gyertyát, és összeírta, mennyi jó dolog történt vele aznap. A napok már nem is tűntek olyan hosszúnak.
A várakozás az egyik legkeményebb lecke, amin át kell verekedni magad. De a legtöbb esetben van választásod: tétlenül hajtod a perceket – ilyenkor múlik az idő, elszáll a semmibe; vagy aktívan töltöd ki a várakozás perceit – ilyenkor telik az idő, értékes tartalommal telik meg az életed. Az adventi hetekben fokozottabban lehet keresni a kapcsolódási pontokat Istennel, odafigyelni másokra, jótékonykodni, ajándékokat készíteni. Ragadd meg a lehetőségeket, tedd különlegessé ezeket a napokat! Hidd el, ez egy nagyszerű, lélekemelő időszak lehet, ha okosan élsz a lehetőségeiddel.
És most?
Az adventi naptár nemcsak csokis változatban kapható, találsz olyanokat is, amelyek napról napra egy-egy üzenetet rejtenek – vagy akár egy kihívást. Ha például szeretnéd random kedvességekkel megszórni a világot ebben az adventben, kattints ide.
