Vannak napok, amikor legszívesebben világgá mennél, mert eleged van mindenkiből? Ezt az érzést mindannyian ismerjük. Csakhogy ez nem megoldás. Mi arra lettünk teremtve, hogy szeressünk és szeretve legyünk. Ez a legfontosabb az életben, minden más csak részletkérdés. Ezt nem mindenki tudja – ezért van annyi boldogtalan ember a világon. Mert annak ellenére, hogy ez a kulcs, sokan nem erre fordítják a legtöbb energiát, hanem olyan dolgokra, amelyek fele annyit sem érnek.
Ha elolvasod a szeretet himnuszát, ami az 1Korinthus 13:4–7-ben található, akkor láthatod a végeredményt: „a szeretet mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr, soha el nem fogy”. Ez a boldogság teteje. De előtte van egy felsorolás: a kisebb-nagyobb téglák, melyekből az egész felépül.
Az, hogy te valakihez türelmes vagy, jóságos, hogy nem irigykedsz, nem dicsekszel, nem sértődsz meg, hogy nem vagy bántó, önző, kárörvendő, hogy megbocsátasz, új esélyt adsz, az legtöbbször nem azért történik, mert úgy érzed, hanem mert úgy döntesz.
A szeretet néha melós. Meg kell tanulni szeretni a másikat akkor is, amikor az kőkemény áldozat. Dolgozni a kapcsolatokon akkor is, ha nehéz, időigényes; ha lemondásokkal, alkalmazkodással jár. Nem futni el, hanem a végsőkig kitartani, és megharcolni, amit meg kell.
Amikor úgy érzed, nem tudod szeretni a másikat, meríts a valódi, természetfeletti Szeretetből. Ő hússzor, százszor, akár hetvenszer hétszer is utánad megy!
És most?
Írd le egy lapra a szeretet szó betűit egymás alá, mindegyiket külön sorba. Írj melléjük olyan szavakat, melyek az adott betűvel kezdődnek, és számodra gyakorlati megnyilvánulásai a szeretetnek, vagyis ebből érzed, hogy szeretnek téged.
Minden szó után írd oda egy-egy ismerősöd nevét is, aki felé ezzel a gyakorlati szeretettel tervezel fordulni a következő napokban, a sor végére pedig rajzolj egy-egy négyzetet, hogy kipipálhasd, ha sikerült.
Ne csak reméld, hogy minden négyzetbe pipa kerül, hanem tegyél is érte!
