„Tanítványainak akkor eszükbe jutott az Írás szava: »Buzgóság emészt el házadért.«” (János 2:17 BD)
Próbáld elképzelni, ahogy tűz gyúlt Jézus szemében, megfeszültek az izmai, majd felborogatta a pénzváltók asztalait a templomban, és mindeközben egy saját maga fonta ostort szorongatott a kezében. „Tanítványainak akkor eszükbe jutott az Írás szava: »Buzgóság emészt el házadért.«” Jézus a valaha élt legbölcsebb és legkedvesebb ember volt, és szenvedélyesebb sem volt nála soha senki. Követőinek ugyancsak a világ legszenvedélyesebb embereivé kell válniuk.
A buzgóság, avagy lelkesedés görög megfelelője az enthusziaszmosz, ami az „Istenben” jelentésű „en theosz” szókapcsolatból származik. Minél inkább „Istenben” vagy, annál inkább lelkesedni fogsz Isten dolgai iránt.
Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!” (Zsoltárok 37:4) Igen, a testi vágyaidat naponta meg kell feszítened, de Isten attól még nem veszi el a vágyakozásra való képességedet, hanem megszenteli és más irányba tereli. Amikor „gyönyörködsz az Úrban”, „vágyátültetésen” esel át. „Félszívű teremtmények vagyunk. Bolondulunk az italért, a szexért és az ambíciókért, pedig végtelen öröm van felkínálva nekünk” – fogalmazott C. S. Lewis.
Egy lelkész ezt írja: „A bűn erőpazarlás... Kétszeresen is hiábavaló. Miután kéjelgésre, büszkeségre, haragra és más effélékre pazaroltad az energiádat, további erőt szív ki belőled a bűntudat, a szégyen és a megbánás. Nincs nagyobb energiavámpír a bűnnél, de ugyanígy semmi sem tölt fel jobban friss energiával, mint az engedelmesség. Egészen új erőre kaphatsz tőle.”
