„Nem vonja meg javait az Úr azoktól, akik feddhetetlenül élnek.” (Zsoltárok 84:12)
A sóvárgás megrabol a megelégedettségtől. Így működik: átlapozol egy lakberendezési magazint, és kész romhalmaznak látod az otthonod, amelyért korábban még hálás voltál. Vagy meglátsz egy autóreklámot a tévében, és hirtelen ócska csotrogánynak tűnik az udvaron parkoló autód. Isten szeretné, hogy legyenek céljaid az életben, és hogy gondoskodj a családodról, de vigyázz: ne sóvárogj semmi után annyira, hogy mindenáron meg akard szerezni!
Amikor Izráel háborúba indult Jerikó ellen, Isten azt mondta nekik, hogy mindent romboljanak le a városban. Így aztán amikor Izráel megrohamozta Aj városát, és ott megalázó vereséget szenvedtek, Józsué teljesen maga alá került. Megkérdezte Istentől, hogy miért veszítették el a csatát, s ezt a választ kapta: mert bűn ütötte fel a fejét az izráelita táborban. Amikor Józsué utánajárt a dolognak, az egyik katonája, Ákán bevallotta, mit tett: „megláttam a zsákmány között [dolgokat]. Megkívántam és elvettem őket” (Józsué 7:21). Ákán megpróbálta eltitkolni a bűnét, és elrejtette a lopott zsákmányt, de az életével kellett fizetnie érte neki és a családjának is.
Amikor sóvárogni kezdesz dolgok után, akkor megkérdőjelezed Isten bölcsességét, jószándékát és gondviselését. Ne tedd! Ha úgy látod, hogy hiányt szenvedsz valamiben, imádkozz és bízz benne, hogy Isten megadja neked, amire vágysz – feltéve, hogy ez az akarata. Igéjében a következőkről biztosít minket: „Nem vonja meg javait az Úr azoktól, akik feddhetetlenül élnek.” Isten tudja, mi válik javadra és mi nem, és hiába minden könyörgésed, nem fogja meggondolni magát. Ám ha az a vágyad, hogy az ő akaratát kövesd, megígérte, hogy „minden körülmények között mindent bőségesen és folyamatosan megkaptok” (2Korinthus 9:8 EFO).
