Szánj Istenre időt még ma!
„…íme, én veletek vagyok minden napon…” (Máté 28:20)
„Szervusz! Amikor ma reggel felébredtél, azt hittem, beszélgetsz majd velem, és bevonsz a napod alakulásába, de téged nagyon lefoglalt, hogy mit vegyél fel aznap a munkába. Amikor volt egy kis szabadidőd, azt hittem, lesz néhány percünk egymásra, de te a telefonon lógtál, és valaki mással beszélgettél. Észrevettem, hogy amikor ebédelni készültél a munkahelyen, zavartan néztél körbe, hogy vajon megszólíts-e. Talán ezért nem hajtottad meg a fejedet és nem adtál hálát, habár néhány barátod megtette ezt. Később, amikor hazaértél, vártam rád, amíg tévét néztél, megvacsoráztál és elvégeztél még némi papírmunkát. Lefekvéskor azt hiszem, már nagyon fáradt voltál beszélgetni, mert beestél az ágyba, és szinte azonnal elaludtál. Tudod, hogy én mindig itt vagyok számodra? Olyan nagyon szeretlek, hogy mindennap várok rád, egy imára, egy gondolatra, csak egy pillanatnyi esélyre, hogy beszélgethessek veled. A gond az, hogy nehéz úgy beszélgetni, ha csak az egyik fél vesz részt benne.
Aláírás: barátod, Jézus”
Mikor beszéltél utoljára az Úrral? Mikor szántál időt arra, hogy figyelj rá? Sosincs olyan, hogy ő ne szólna, nincs olyan sötét szoba, olyan zsúfolt terem, olyan elfoglalt iroda, hogy ő ne lenne ott. Nehogy azt hidd, hogy nincs ott, csak azért, mert te érzéketlenséged miatt nem veszed észre. Az élet múlékony élvezetekre csábító ígéreteivel szemben itt van egy időtálló biztos ígéret: „…íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Máté 28:20). Szánj időt Istenre még ma!Imádkozz így:
Uram, bocsáss meg nekem, amiért olyan sokszor te vagy az a személy, akire a legkevesebb időt szánom. Segíts olyan szokást kialakítanom, ami téged helyez az életem középpontjába! Tudom, hogy csak te lehetsz az életem forrása ebben a zűrzavaros életmódban. Szeretlek, Uram!
