Társak a bajban
„Az asszony ott maradt két fia és férje nélkül… menyeivel…” (Ruth 1:5–6)
Mikor férjeik meghaltak, Naomi, Ruth és Orpá társakká váltak a bajban. Ha te magad nem élted át, nem tudsz azonosulni a fájdalommal. Ez olyan szövetség, amely felülemelkedik koron, etnikai hovatartozáson, családi háttéren és rangon, a legfurcsább embereket hozza össze. Amikor fájdalom ér, ne olyanoktól várj megerősítést, akik még nem voltak ilyen helyzetben. Nem kaphatod meg tőlük, ami nekik sincs. Gyakran a legtöbb, amit adhatnak, az a sekélyes optimizmus, ami hamar bosszantóvá válik.
Amíg nem tudod megérteni a fájdalmadat, és nem látod meg benne a jót, addig áldozatnak fogod érezni magad. Ám amint meglátod Isten kegyelmét működni, és megérted, hogy mi a célja az egésszel, tovább tudsz lépni egy házasságba, még egy gyermek vállalásába, egy új munkahelyre, egy új álom felé, egy új életbe.
Spurgeon azt írja: „Mint a veteránok, akik háborús történeteikkel és régi sebhelyeikkel dicsekszenek egymásnak – amikor megérkezünk mennyei hazánkba, mi Isten hűségéről fogunk tanúskodni, amellyel átvitt minket harcainkon. Nem szeretném, ha úgy mutogatnának rám, hogy én vagyok ott az egyetlen, akinek soha nem kellett szomorúságot átélnie, nem akarom kívülállónak érezni magam azon szent közösségben. Ezért hát vedd ki a részed a csatából, mert hamarosan elnyerjük a koronát.”
Amikor úgy érzed, mintha elszabadult volna a pokol az életedben, emlékezz rá, hogy a Sátán nem ragadta ki a kormánykereket Isten kezéből! Nem, mert Isten már mindent eltervezett. A győzelem a küzdelmekből születik. Ne csüggedj! Isten gyakran többet ér el fájdalmaink, mint sikereink által. Fogd meg hát változhatatlan biztonságot adó kezét!
Imádkozz így:
Köszönöm, Uram, az embereket, akik mellettem voltak fájdalmam idején. Bár továbbra is vívom harcaimat, de nem adom fel. Hadd poroljak le néhányat régi álmaim közül, és küzdjek eltökélten magvalósulásukért, mert minden lehetséges annak, aki hisz. Jézus nevében. Ámen!
