A kisebbtől a nagyobbig

„…a búzaszem… ha meghal, sokszoros termést hoz” (János 12:24)

Mit mondasz azoknak, akik csodára várnak, de nem kapják meg? Vagy amikor életed hirtelen falba ütközik? Vagy amikor porig ég az üzleted, és a biztosításod nem fedezi a kárt? Vagy, ha a házastársadnak viszonya lesz valakivel? Az örökké tartó házasság reményei porba hulltak. Porrá és hamuvá lett minden, amit el kellett veszítened, hogy elnyerd azt, amit Isten neked szán. Ez a halál helye, de ugyanakkor a születésé is. És mindkettő fájdalmas.

Ahhoz, hogy bármiben a következő lépcsőfokra juss, talán fel kell áldoznod valamit, amit most birtokolsz. Jézus azt tanította, hogy az életünkben bizonyos dolgoknak meg kell halniuk, hogy újjászülethessenek egy magasabb szinten. Veled is ez történik most? Amikor a baj bekövetkezik, gyakran Isten becsületességét kérdőjelezzük meg. Igen, Istennek megingathatatlannak kell lennie, kitartania terve mellett, minden tétovázásunk és panaszkodásunk ellenére. Az igazság az, hogy csak visszatekintve jövünk rá: amin keresztülmentünk, az Istenbe vetett bizalmunk éretté válásához kellett. Ilyenkor nő gyenge hitünk elképzelhetetlen magasságokba. A fájdalmon túljutva kapja meg hitünk a diplomát, és ettől kezdve már senki és semmi nem tudja megfélemlíteni. Gondolkodj el ezen!

Imádkozz így: 

Uram, bízom benned a viharban is. Ma megnyitom a kezemet, és hagyom, hogy elvedd tőlem, amit jónak látsz, és nekem add azokat a dolgokat, amiket rám akarsz bízni. Hadd szóljam a te szavaidat, hadd legyenek cselekedeteim olyanok, mintha te cselekednél! Ámen!