Ábrahám két dolgot adott Izsáknak: anyagi javait és istenfélő példát. Valamit azonban nem adhatott meg neki: Isten személyes megtapasztalását. Gyermekeidnek maguknak kell tapasztalatot szerezniük Istenről.
Izsák akkor találkozott Istennel, amikor válságba jutott az élete. „Megjelent neki az Úr, és ezt mondta: Én vagyok atyádnak, Ábrahámnak Istene. Ne félj, mert én veled vagyok, megáldalak…! Ezért Izsák épített ott egy oltárt, és segítségül hívta az Úr nevét.” (1Mózes 26:24–25)
Charlie Shedd mesélt egy iskolás kisfiúról, akinek fogalmazást kellett írnia Hogyan születtem? címmel. Amikor feltette a kérdést az édesanyjának, az így felelt: „A gólya hozott.” Mikor arról faggatódzott, hogy az édesanyja hogyan született, ezt a választ kapta tőle: „Engem is a gólya hozott.” Remélve, hogy a nagymamájánál többre jut, őt is megkérdezte a saját születéstörténetéről, aki azonban ennyit mondott: „Engem is a gólya hozott, ez ilyen családi vonás nálunk.” Úgyhogy a következőképpen kezdte a fogalmazását: „A mi családunkban három nemzedék óta nem volt egyetlen normális születés sem!”
Komolyra fordítva a szót, a gyermekeidnek újjá kell születniük ahhoz, hogy Isten megváltott családjához tartozhassanak, neked pedig meg kell próbálnod még akkor Krisztushoz vezetni őket, amikor fiatalok és formálható a gondolkodásuk. De akkor sem késő, ha már idősebbek. „Hagyd abba a hangos sírást, ne könnyezzenek szemeid! Mert… visszatérnek fiaid az ellenség földjéről. Reménykedhetsz a jövőben – így szól az Úr –, visszatérnek hazájukba fiaid…” (Jeremiás 31:16–17)
