„Istenünk, akit mi tisztelünk… ki tud minket szabadítani… De ha nem tenné is…” (Dániel 3:17–18)
Amikor Sadrak, Mésak és Abéd-Negó nem volt hajlandó leborulni a közel harminc méter magas aranyból készült istenszobor előtt, Nabukadneccar tüzes kemencével fenyegette meg őket, ám ők így feleltek: „Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó, király! De ha nem tenné is… mi a te isteneidet nem tiszteljük...” (17–18. v.).
Mikor jelenik meg Isten? Amikor ezt mondod: „Isten ki tud engem szabadítani, de ha nem tenné, akkor is őt fogom szolgálni.” Csodálatos, amikor Isten megadja, amire szükségünk van, de mégis az a hit tetszik neki igazán, amely ezt mondja: „De ha nem tenné is, akkor is bízni fogok Istenben.”
Péter így ír: „Örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, a dicsőségre és a tisztességre” (1Péter 1:6–7).
És még egy gondolat: a Biblia nem azt mondja, hogy a három zsidó fiatal látott egy negyedik alakot a tűzben, hanem hogy a király látott ott valakit, aki olyannak látszott „mint valami isten” (ld. Dániel 3:25). Vagyis a hited, az életed és a bizonyságtételed hatással van a körülötted élőkre, és dicsőséget szerez Istennek, még ha te nem is tudsz róla.
