Amikor Péter Jézus parancsára kilépett a csónakból, olyasmit tett, amit addig soha: vízen járt. Mindaddig sikerült is neki, amíg hitt, de amint a szívébe markolt a félelem, süllyedni kezdett. A Biblia így írja le: „Az erős szél láttára azonban megijedt, és amikor merülni kezdett, felkiáltott: »Uram, ments meg!« Jézus kinyújtotta a kezét és megfogta” (30–31. v. SZIT). Péter ott hibázott, hogy a viharra nézett. Amikor a körülötte tomboló körülményekre összpontosított a hozzá közel álló Megváltó helyett, hite megingott és kételkedni kezdett.
Ábrahám ugyan másféle, de szintén nehéz helyzetben volt: csaknem százévesen kellett gyermeket nemzenie. A Biblia mégis azt mondja róla, hogy „Isten ígéretében nem kételkedett hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek” (Róma 4:20). Ábrahám tisztában volt a helyzetével, de – Péterrel ellentétben – nem arra összpontosított. Kitartó, céltudatos hite vitte előre, és ez hozta meg számára a győzelmet.
Péter hibájából és Ábrahám példájából egyaránt tanulhatsz. Attól még, hogy tudatában vagy a körülményeidnek, nem kell azokra fókuszálnod. Elhatározhatod, hogy inkább Jézusra figyelsz, hittel bízva abban, hogy megadja majd neked a csodát, amelyre szükséged van. Ez tehát a mai ige üzenete: szegezd a tekinteted Jézusra, koncentrálj arra, amit Igéjében megígért neked, járj kitartóan hitben, és akkor eljutsz oda, ahol lenned kell.
