„Amikor… körülnéztek, izmaelita karavánt láttak közeledni… Úton voltak… Egyiptomba.” (1Mózes 37:25 SZIT)
Ha Ábrahám és Sára hajlandóak lettek volna egy kicsit tovább várni, megszületett volna Izsák és beteljesült volna Isten ígérete. Ám ők elveszítették a türelmüket, ezért a világra jött Izmael. Isten azonban jóra tudja fordítani az emberek által elkövetett hibákat, hogy ne vesztükre, hanem okulásukra legyenek. A csődből is tud csodát formálni. Három nemzedékbe telt ugyan, de Isten Ábrahám csődjét is csodává változtatta: azzá a szabadítássá, amelyre Józsefnek szüksége volt. József arra rendeltetett, hogy Egyiptom ura legyen, megmentse a családját és a világot az éhínség idején. Ám mikor a fivérei megharagudtak rá, eladták egy „izmaelita karavánnak”, vagyis Izmael leszármazottainak, akit Sára szolgálója, Hágár szült Ábrahámnak. S hogy hová tartottak ezek az izmaeliták? Egyiptomba! „Amikor fölemelték szemüket és körülnéztek, izmaelita karavánt láttak közeledni Gileádból. Tevéik meg voltak rakva gumival, balzsammal és illatos gyantával. Úton voltak vele, hogy Egyiptomba vigyék… [Testvérei] eladták Józsefet 20 ezüstért az izmaelita kereskedőknek. Ezek Egyiptomba vitték Józsefet.” (25,28. v. SZIT)
A történetnek csak akkor van vége, ha Isten lezárja azt. Ha a múltban csődöt is mondtál, ő képes rá, hogy a jövőben csodát hozzon ki belőle, mégpedig olyan csodát, amely rajtad kívül másoknak is áldására lesz – talán épp a családtagjaidnak, ahogy az Józseffel is történt.
