A növekedés elkötelezettséget kíván. Legyen bár szó a karrieredről, a házasságodról, a szolgálatodról vagy az Istennel való kapcsolatodról, ha egyszer elkötelezed magad a növekedés, a fejlődés és a tudatos változás mellett, idővel ez válik természetessé számodra, és észreveszed, amikor nem haladsz előre. Érezni fogod, hogy valami hiányzik!
Azt mesélik, hogy a lengyel származású amerikai klasszikus zongoraművész, Arthur Rubinstein nem volt hajlandó a játékáról készült felvételeket visszahallgatni, ugyanis már néhány hónap elteltével sem volt elégedett azzal, amit hallott. Hogy miért? Azért, mert ő közben változott és fejlődött – a felvételek ellenben nem. Állj meg és gondolkodj el azon, hogy mi minden nem képezi alku tárgyát a számodra. Miért vagy hajlandó élni és meghalni? Írd le, hogy mi az, amihez minden áron ragaszkodsz, és fejtsd ki azt is, hogy miért. Ezek után minden máson légy hajlandó változtatni!
Pál így imádkozott a kolossébeli keresztyénekért: „Szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással, hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek Isten ismeretében. Erősödjetek meg minden erővel az ő dicsőségének nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszútűrésre. Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek” (9–12. v.).
