„Jézus ezt mondta nekik: Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az ő munkáját.” (János 4:34)
Senkinek nem volt több energiája Jézusnál. Korán kelt, sokáig fennmaradt, sőt néha egész éjszaka is. Vajon honnan volt ennyi energiája? Egy különleges párbeszédben találjuk meg a választ erre a kérdésre. „Közben kérték őt a tanítványai: Mester, egyél! Ő pedig azt mondta nekik: Nekem van mit ennem, amiről ti nem tudtok. A tanítványok egymást kérdezgették: Valaki talán hozott neki enni? Jézus ezt mondta nekik: Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az ő munkáját” (János 4:31–34).
Az „eledel” szó hallatán az ételből nyert „energia” jut az ember eszébe. Jézus fontos dologra mutat rá itt: Isten akarata energiával tölt el. Hogyan lehetsz tehát mindig energikus? Úgy, ha Isten akaratában maradsz. Abból nyerhetünk mindennél több energiát, ha az Istentől rendelt teendőinkkel foglalkozunk és a tőle kapott álmokat követjük. Nem elég felhagyni a rossz dolgokkal: jóra is kell cserélned őket!
Pál ezt írja: „Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak [kitartóak], rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában [mindig törekedjetek kiválóságra az Úr munkájában, és ne csupán a szükséges minimumra], hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló [soha nem értelmetlen vagy céltalan] az Úrban” (1Korinthus 15:58 – az AMPC magyarázatos Biblia alapján). Ha a bűn energiapazarlás, akkor az Istentől kapott feladatod felfedezése és teljesítése a lehető leggazdagabb energiaforrás.
