A „Sajnálkozás városa”

„Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem…!” (Ézsaiás 43:18–19)

Nem terveztem, hogy ebben az évben elmegyek kirándulni, egyszer mégiscsak úgy találtam magam, hogy már csomagolok és megyek is – bár félelemmel a szívemben. Már ott is voltam a következő bűnös utamon. Foglaltam egy helyet magamnak a „Vágyaim Visznek” légitársaságnál. Még csak meg se néztem, hogy mit viszek magammal. Mikor odaértem „Sajnálkozás” városának repülőterére, nekem magamnak kellett végigcipelnem a dolgaimat a hosszú úton a szállodáig, mert nem kaptam taxit. De voltak ott mások is, akik hasonlóképpen görnyedtek a táskáik súlya alatt, nekik is maguknak kellett cipekedniük.

Így hát odaértem a „Múlt Menedéke” szállodába, és rátaláltam benne arra a bálteremre, ahol a ma esti alkalmat – az „Éves Szánakozás” összejövetelét – tartani fogják. Amikor bejelentkeztem, sok régi barátomat pillantottam meg a vendéglistán, például a „Tenni” családot, akik közül ott volt „Szeretném”, „Kellett Volna” és „Kellene”. Ott voltak „Lehetőségekék” is; közülük „Elhibázott” és „Elszalasztott” jött el. No meg „Tegnapék” is ott voltak – és még sokan mások… annyian, hogy meg sem tudtam számolni.

Mindegyiküknek volt egy szomorú története, amit elmeséltek nekem. Az „Összetört Álmok” és a „Meg Nem Tartott Ígéretek” is megjelentek a „Ne Engem Hibáztass” és a „Nem Tudok Segíteni” családdal együtt. És természetesen órákig tartó szórakoztató történeteket tudott elmondani a híres mesélő, az „Ez Mind Miatta Van” család.

Amint megpróbáltam berendezkedni arra, hogy egy igazán hosszú éjszakát fogok eltölteni velük, rájöttem, hogy csak egyetlen egy személy képes arra, hogy hazaküldje őket: én magam! Csupán egy dolgot kellett tennem: visszalépni a jelenbe, és jó szívvel köszönteni az új napot.

Annyi ereje van a múltnak feletted, amennyit te adsz neki.

Az egyedüli hely, ahol a múltad életre kelhet, az az emlékezeted. Ezért mondja neked ma Isten: „Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem…!” (Ézsaiás 43:18–19) Hallgatsz rá ebben?